Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

4o

Díkéophilus Hieromizusnak üdvözlést /

Számos Éfzrevételeidet, mellyeket Értekezésemre elég" bó tollal öfzveírtál — a’ te éles, eleven, termékeny, ’s gyakorta játfzó elmédet ösmervén —• nem futva, hanem valóban figyelmetesen ’s pontonkint megfontolva olvastam: de hogy én azokat többnyire fzó - értelem- czél - törvénycsavarásokbúl mintegy a’ tanulatlanok’ elfzédítésére mesterségesen kéfzített altatásoknak„ találtam , egyenesen meg kell mondanom, sót tüstént meg is mutatom.

Ös'meretes lévén te előtted ama’ Magyar közmondás: Ä hamis czimií könyvnek nincs höcse, Értekezésemnek legelsőben is a’ hom- lökírását iparkodtál bemocskolni, fzinte törvénnyel vitatván: hogy munkámat hatalma- zatlan létemre, csak törvénysértő negéddel kerefzteltem Magyarázatnak; ’s tulajdonképen a’ papi Aí Rendet védvén, foglalattyánál ’s önnön czélomnál tágasabban, és így helytelenül mondottam az Egyházi Rend’ polgári megkülomböztetésérül fzóllónak. — Barátom! e’ fzó Magyarázat valíyon törvényes hatalommal való értelemhatározást jelenté egyedül ? Nemé fejtegetést, világosítást is, melly- re az Éfz- Régiség- Történet- Törvénytudo-