Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ha mind ezen okoknál fogva a’ XVI-dik században a' K. Erköltstudomány ollyan elömeneteles nem lehetett, mint azt reményleni lehetett. XXX. §. A' XVII. Századbéli állapotja a1 Keresztyen Erhöltstudománynak, A' XVII. Századig az Erköltstudomány ed- gyütt, és öszveköttetve tanitatott a’ Dogmatiká­val, ekkor szakasztottá ezt el egymástól Calix- tus György edgy lÓ34"ben irt munkája által, — de a’ mit a’ Református Morálisták közül ham* bertus Danaeus már 51. esztendővel elébb Ca- lixtusnál véghez vitt. (a) De mind Danaeus, mind Calixtus az akkori időbeli Ízléssel írván, polemi­zálással , és oskolai szőrszálhasogatásokkal töl­tötték meg könyveiket, és nagyobb részént tsak a’ X. Parantsolati rend szerént tanították a! K. Er- költstudományt. Nem olly tzélból szakasztották pedig el a’ Morált a’ Hittudománytól, mintha a’ Morált a’ Vallástól akarták volna elválasztani, és ezt arra szükségtelennek tartották volna lenni $ hanem, hogy ma a’ Filosofia azt a’ kérdést tette fel : Ha vallyon a’ Morálnak van e’ szüksége, a’ Vallásra, — és nem lehetne e’ Virtusos az ember minden Vallás nélkül, annak itt a’ fundamento«­A' K. Erköltstudomány Históriája. 11 vélt, az ö halgatói, erköltsi tseiekedeteknék, —. mivel végezetre az Éleve való Elrendelésről szolló Tudományt mint a’ jó tselekedetre indittó Vallási okot úgy nézik a’ Reformátusok, és az Erköltsi Tulajdonitást állitván, semmi ellene álhatatlan szükségességet az erköltsi tseiekedetekre nézve nem állitnak : nyilván van , hogy a’ Kálvin Praedesti- nátiója senkit erköltstelenségre nem vezet. (a) /$' Danaeus könyve titulussá ez: Ethices Christianae Libri tres. Geneva 1.577* — A’ Ca/ixtusé pedig ez: Epitome Theologiae Moralis Helm ft. i634.

Next

/
Thumbnails
Contents