Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ma. Az a’ szerentsés következése tsak ugvan lett ezen elválasztásának aJ Morálnak a’ Dogmatikától, hogy ennekutánna sokan, mint különös Tudományt úgy nézvén a’ K. Ei'koltstudományt, arról tudományos formában írtak könyveket. Azomban né- mellyeknek kezeik közt a’ K. Erköltstudomány tsu- pa Casuistikára változott által, Balduin Fri- drik Írván legelsőben 1Ö28-ban Casuistikát. Felakadtak ugyan is sokan az edgyes kötelességekről való tanításokban, a’ nagyobb és kissebb kötelességeknek meghatározásában , az Indt^erens dolgok eránt való köteleztetésröl hozandó ítélettételben, és azon kétséges esetekről való meghatározásokban, mellyekre nézve valami kötelessége van az embernek, *s ezen okból az illy kétséges esetekben megkérdeztetek a’ Theologika Facul- tások, mellyeknek Feleleteikből és meghatározásaikból lettek osztán az Casuistikának, vagy Theologia Coriscieritiár iának sokféle gyűjteményi.

Midőn pedig látta Spener, hogy a' K. Erköltstudomány a’ sok polemizállás, és Skholas- tika tanítás módjánál fogva edgyátaljában haszon vehetetlen volna a’ nép tanítására: ezen század vége felé külömbkülömbféle Írásaiban serkentette a Tudósokat edgy koanyebb felfoghatású, és a’ Sz. írás Stílusa szerént való Erkoltstudománynak készíttésére, s hogy ezt miképpen kelljen tsele* kedni a maga* halgatóinak tanításában meg is mutatta. Alig szólít edgyet Spener a’ régiroszsz ellen 5 azonnal meglett a’ Tudósok közt való Hartz, írván a* Dresdai és Vittenbergai Profes- sorok mint a' régi rosznak pártfogói Spener és az ö részén való Hálái Professorok ellen, ezek pedig azok ellen. Mindazáltal Spener lett a' nyertes, tsak hogy sokan az ö követői közzül mysti- cismusba, és ebből fanatismusba is estek..

78 Rer» Erhöhst. Bevezetés. V. R. III. Tz.