Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

iß Ker. Erhöhst. Bevezetés V. B. Ill Tz.

tehetlenneh tartván a jóra , mint a’ követ, és mindent az Isteni Kegyelemtől várván , az embert pedig servum arbitriinek Ítélvén lenni, ezt minden jóra való tehettségtől megfosztotta. Ugyan Luther azt tanította , hogy a’ hit jó tselekedet nélkül is idvezit,— és a Jakab Levelét Stramine- ának nevezte, mivel az a’ jóságos tselekedetet sürgette, sőt Pállal meg nem tudván edgyeztetni, nem is tartotta Apostoltól származattnak lenni: de ugyan ö a’ Filosofiát is a’ Theologiából egy- átaljában kirekesztvén (aj nem tsuda, ha az ö Tanitványi közzül sokan az erköltsi dolgokról tse- kélyen értettek. Meg lévén pedig Német Országban parantsolva, másutt pedig szokássá válván az, hogy minden Vasárnap a’ más Felekezetbelieknek Dogmáját kell a’ Katedrákból megtzáfolni,—sőt sokan az Erköltsi Prédikátziókat Pogány Prédiká- tzióknak tartván, — de a' Kálvin Praedestinatio- ját is ("b ) sokan félre magyarázván: nem tsuda,

'(a) Stnudlin Geschichte der theol. Wissenschaften Göttinga 1810. old. 305 — 317. 1.53—lói.

(b) A’ Kálvin Praedestinátiójából így okoskodtak : Ha az Isten kit kit előre elrendelt az idves- ségre , és kárhozatra , — és ha a’ Választattak ki nem esnek az Isten kegyelméből, ’s ha az Isteni kegyelem ellene álhatatlan: Úgy az embernek szabadsága, és minden jóra való igyekezete semmivé tétettetik, sőt mind edgy akár jót, akár rosz- szat miveljen az ember.

De mivel ezen következtetések a’ Kálvin és a* Reformátusoknak Tudománnyával egyenesen ellenkeznek,— és Kálvin is soha azt se nem tanította se nem hitte, hogy ugyan azon edgy emberben a* szentség és a’ gonoszság edgyszersmind es edgymással megálhatnak , — mivel továbbá, a’ Kálvin követői közül eleitől fogva a’ legjobb, és minden Morálisták által helyben hagyott Moralisták származtak;— és nevezetesen maga Kálvin a* Genovai Ekklésiában a’ legszorossabb rostálója