Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

68 Ker. Erkbltst. Rávezetés F. Pi. II. Tz.

H. TZIKKELY.

A’ VII-dik Századtól fogva való Históriája a’ Keresztyén Ekkiésiának a’ Re* formátzióig.

XXIII. §.

JVlitsoda JFílassisokra osztják az Erkoltstudo- mányi írók az ezen idószakaszbéli Keresztyén Erköltstudományt ?

Tekintetben vévén a’ Tudósok az ezen időszakaszban tanitatott Keresztyén Erköltstudomány- nak matériáját és formáját, négy klassisra szokták azt felosztani úgymint: Népi f popularis) Klastrómi , Oskolai ( scholastica ), és Titkos (mystica) Erköltstudományokra.

XXIY. §.

A' Népi, vagy Népnek tanított Erköltstudo- mányról.

Az az Erköltstudomány, melly a’ Templombéli tanisásokban taníttatott a’ Népnek, Népi Erkolts- tudománynak neveztetik. De már az ebben előadott parantsolatok a’ Krisztusnak Tudománnyával nem voltak mindenekben megedgyezők. — Fő pa- rantsolat volt a5 külső Isteni szolgálatnak végbevitele,— az emberektől kigondolt poenitentiatartás- nak,— külső kegyeskedésnek,— klastromokkai való jóltételnek gyakorlása, — a* játékoknak és tántznak kerülése. — A’ Bűnök’ külömbbkülömbb féle elengedéseinek taxái (a) ’s a1 Babonák meg- nevekedtek, mellyre elég tanúk az Oldaliak mel- lyeket az Ekklésia nem tsak helybe hagyott, hanem Vallásbéli tzeremoniákkal is segített, — a’

(a) Dallaeus de poenis et satisfactionibus humanis Libri VH. Amster. 1649»