Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

doskodott mint öszvevéve minden más Morál. En- nek köszönhetjük, hogy az Országok, és Fejedelmek , — az Árvák, és szerentsétlenek számára közönséges Házakat, a" Betegek gyógyítására Ispotályokat, a’ Nevelésnek jobb módjával való előmozdítására Oskolákat, Nevelöházakat építtetnek. Edgy szóval, ez a’ keresztyén Európa, mellyben lakunk, a Világ más részei felett való erköltsi pallérozódását, okos megvilágosodását, nemes gondolkodás módját, *s az ezekből származó Polgári boldogságot, a’ Statusoknak virágzását, 's egymás eránt yaló baráttságot a’ Krisztus Erkölts- tudományának köszönheti.

XVII. g.

Ellenvetések Feleletek.

A* Krisztus Erköltstiuíománya ellen sok féle nehézségeket tették Voltaire, Bolingbroke ’s a* t. Nevezetessebbék ezek.

I. A’ Krisztus tudománya szülte a' Türedel- metlenséget,— Vallásért való hadakozásokat, a* Keresztes Hadakat, Véres Inquisitiókat, a’ Párisi Vérferdöt ’s a t. a’ melly Tudomány illy erkölts- telenségeket szül, és megenged ) azt tökélletesnek tartani nem lehet.

De meg kell jegyezni, hogy ezen erköltste- lenségek nem a’ Krisztus Tudományának, hanem a’ Vallásbéli vak buzgóságnak, a’ Tudatlanságnak, és bizonyos politikai tzélokra törekedő emberek plánumának a’ gyümöltsei: =— Ha a Krisztus Erköltstudománya egyszersmind az Okosság Erköltstudománya is, — az Okosság Erköltstudománya pedig illy rettenetes, és Okosság ellen való ’s a’ Társaságnak káros dolgokat nem engedheti még: látni való hogy a’ fellyebb elől számlált dolgokat a’ Krisztus tudományának tulajdo- nitni nem lehet. A’ Szeretet legfőbb törvénye a’

h *

A' Krisztus Erköltst. Méltósága* 51