Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

hat semmire sem betsüli: a’ Krisztus ellenben a- zoknak betseket meghatározza , és velünk úgy nézeti azokat, mint Isten’ ajándékit, s a’ Virtusnak eszközeit. — Ekképpen tehát a’ régi Böltsek’ Erköltstudományokban roszsz lévén a’ fundamen- tom ; nem tsuda ha az egész Épület is roszsz volt.

II. Második Méltósága a’ Krisztus’ Erkölts- tudománnyának a’ régi Böltsek felett abban áll, hogy az ö erköltsi parantsolati tökéletesebbek amazokénál mindnyájokénál. Ezek nem olly kemények, és betölthetetlenek, minta’ Stoikusoké, se nem olly lágyak mint az Epikurusé, és a’többeké. Mikor a’ Stoikus érzéketlenséget kíván az Embertől, akkor engem mind a’ magam élete, mind a’ mások állapotja eránt érzéketlenné tévén, sok virtusoknak forrását az ö Apáthiájáual bedugta. Mikor ö azt állítja , hogy a’ Virtusos Embernek semmire sints szüksége, maga a’ virtus boldoggá tévén az Embert: akkor a’ mezítelen , és éhei holt, de virtusos Stoikusnak nints szüksége a’ mások jótételére 5 mert ő annál fogva jól van lakva, és megvan ruházva, hogy ö virtusos. Ezenn principium szerént az Erköltstelen roszsz emberrel jól nem lehet tenni: mert ő már boldogtalan lévén az Erköltstelenség által, ha segítek rajta őtet boldoggá semmi részben nem tehetem, ’s igy a’ Jótétclnek, ezen fő Virtusnak gyakorlása kimarad a’ világból. — Sőt ezen princípiumból még az is következik, hogy tehát a’ virtus minden külső megjutalmaztatás nélkül ellehet; és éppen ez az oka, hogy a’ régi Filozófusok a’más Életről, ’s Halhatatlanságról, kételkedve szólltak, s tsak a’ Poéták’ költeménnyének tartották lenni a’ más élet felől való tudományt,— s ez okozta, hogy mind a’ Görögöknél, — mind a Rómaiaknál az Erkőltsök felettébb megromlottak. —J A

A* Krisztus Krköitst. Méltósága. 41