Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
539 Egyébaránt a' Keresztyén Vallás soha sints az ellen, a’ mit a Státus akar az eredeti Jus gyakorlásból, akár az okosságonn fundált egyezésből, akár az elkerülhetetlen szükségességből a’ maga fenntartására megrendel: Egy de a’ halállal való büntetést éppen ezen okokból veszi ottan ottan elöl a’ Státus. Az engem megtámodót szabad nékem megölnöm, ha azt magamról másképpen el nem vethetem: a’ Státus is, az egész Státus Élete oltalmazásában élhet a’ halállal való büntetéssel, azon esetben, ha az ö polgári létét másképpen meg nem tarthatja — mert a’ mire a Státus egy Tagjának jussa van: miért ne volna arra magának az egész Státusnak jussa ? Annyival inkább, hogy ezt a Magaoltalmazó Just minden ember ál- taladta a’ Státusnak, mikor annak polgárjává lett, és megengedte Biró által azon gyakoroltatni, a’ ki az ö, és a' Státus eletére tör: a miben pedig minden polgár megegyez, a’ közönséges bátorság tekintetéből j azt a Státus mint Biró igasságos- san gyakorolja. Mondhatná ugyan valaki, hogy senkinek sinls jussa a' maga életénnj és igy senki sem adhatta által a maga életével való bánásbéli just a’ Státusnak. — De nem is a’ maga életéről való just adták által az emberek egyenként a’ Státusnak j mert ezzel senki se bir, hanem a’ Státust Megtá- modónak életén való Just adták ők által Egyezésből a’ Státusnak , a’ melly just ők azon ^setben, és helyen, a' hol Biró nints, egymásra nézve köl- tsönösscn gyakorolták. — És igy a’ Státusnak nints Jussa az emberek életén, hanem azon kevés gonosztevőknek életénn van tsak jussa, kik ellen a' Státus kéntelen a’ maga életét, és egyenként minden tagjainak is életét, és bátorságát oltalmazni, Bírák Kötelességeiké
