Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

hetik az ember az Istennek a’ segítségért, a’ megszabadításért , az ellenség’ megszelídítéséért, annak megzabolázásáért, és az d ártatlanságának világosságra való hozásáért, és hogy a’ megsértetett az emberi indulatok által valami roszra ne ragadtasson, valamint azért is, hagy az Isten légyen igaz bírója, a’ két félnek, és a’ mellyik igazságtalan , az büntettessék meg az Isten által. Igv imádkoztak az Apostolok , de az Isten is megígérte , bogy az igazságtalan tselekedetet büntetés nélkül nem hadja. Gál. ő' 12- 2 Tim. 4: 14* 1 Pét. 2 : 23- Rom. 12: IQ. 2 Thes. 1:5 — 10. — A’ ki így imádkozik az ö ellenségiért, a’ mivel az egész dolgot az Istenre bízza, nem is bosz- szúálló.

CCCVI. §.

Az ellenséggel való megbékél lésnek Eszközeiről , és Beguláiról.

Hogy az ellenség eránt való Megengcsztelö- dés minél könnyebb és tökéletessebb lehessen, szükség ezen Eszközökre és Regulákra figyelmezni:

1. ) A’ Megengesztelödés nem azt hozza magával, hogy azt a’mi rajtunk esett örökre és úgy elfelejtsük, mint ha a’ soha meg nem esett volna, mert e’ lehetetlen} hanem az itt a’ kötelesség, hogy a’ rajtunk esett igazságtalanság emlékezetét minél kevesebbszer hozzuk emlékezetünkbe, azt örökké gyengítsük magunkban, és a megbékéllést mind akarjuk, mind elfogadjuk , és azt állandóvá tegyük.

2. ) Ne tartsuk magunkat minden hiba nélkül valónak , és tsak mást bűnösnek, ’s a’ mit akarnánk hogy mások vélünk hasonló esetben tsele- kednének, mi is azt tegyük azokkal.

ö>) Utánna járjunk, ha a’ megsértés készakarva való roszszaságból esett e’, és a’ minek o- k a nem a' szív’ gonoszságában , hanem crtetlenEllenségeink erdnt való Kötelességeink. 521