Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

£>22 Kér. Kötelessé gtud. III. Sz. KI. R. VIII. Tz.

ségben, vagy mások felbújtásában gyökereztetik, azt könnyen megengedhetőnek tartsuk.

4«) Ha tsekély a’ megsértés , ne tegyük azt magunk fejéből nagygyá.

5. ) Ne indúljunk el tsak a’ magunk ítéletén* hanem halgassuk ki azokat, a’ kik velünk azon

állapotban nintsenek, és józan ítéletü tsen- dcs emberek, ’s a kik magok is voltak valaha hasonló esetben.

6. ) Ne szeressük azokat az embereket, a* kik mások ellen tüzelnek bennünket, és a’ kik magok is boszszúállók

7-J Ne engedjük magunkat a’ betsületröl való hamis képzelet által eltsábíttatni, és ingereltetni.

fi.) A’ megengedésre nézve ne kívánjuk annak közönségessé való tételét , ha látjuk, hogy abban a’ másik félnek megsértetése van.

9-) Kerülni kell, hogy a’ bevaradzó sebet ujj egyenetlenséggel fel ne feszegessük 5 mert az újra kivérzett seb , nehezebben gyógyúl meg.

CCCVII. 5.

A' Pogány olí tanították e’ az Ellenségszeretet ét illető Kötelességet ?

A Keresztyének közt sokan azt tartották, hogy kijelentés nélkül nem tudhatta az Okosság az Ellenség szeretetéről szólló Kötelességet. De ezt illy megkülömböztetcsscl keli venni: A’ Pogány Eudaimonista, Filosofusok az Ellenségsze- retetét, az ö fdosofiájok princípiuma szerént nem parantsolhatták, sőt. ezeknek ezzel éppen ellenkezőt kellett parantsolni: de a’ Stoikusok , és a- zok , a’ kiknek jobb filosoliájok volt, parantsol- ták ezen nagy virtusnak gyakorlását. Már Pitta- kus a’ Krisztus előtt 600 Esztendővel azt mondta : /Vem tsak barátodnak ne líiván] gonoszt, de ellenségednek se. Sokrates pedig] Platónál így