Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

hetséges múljék el tőlem e' pohár! Az ö Prak­tika Okosságának kezébe ajánlja e’ az ő lelkét a keresztfán, ’s az 6 elhagyott Tanitványit? Nyih ván van ezekből, hogy a' Krisztus nem az emberi Praktika Okosságot tartotta Istennek, és ezt &’ Krisztusról állitni annyit tesz, mint ólly’ Vallás Theoriáját költeni az ö nevében, mellyröl ö maga semmit sem tud.-— Utoljára, a’Krisztus populáris tanításába ez a beszéd forma éppen nem illett volna, a’ Szent Lélek pedig az Okosságtól nyil­ván meg is kiilömböztetik a’‘ Szent írásban: Vá- laszszatoh, igy szóll az Apostol, hét jérfiakat« kik telly esek legyenek Szent Lélekkel — és hői- tsesse'ggel TseL 6: 38* l\. Ha Isteni Kijelentésből vette a’ Krisztus az ö Erköltstudományát j úgy az abban lévő ter­mészeti törvényeket positiva , vagy valakinek szabad akaratjától függő törvényekké tsinálta a* Jézus, a’ mi mivel tsupa lehetetlenség: nem is kijelentésből származott a’ Krisztusnak Erköltstu- dománya. De valóban az Okosság semmi képtelenséget sem lát abban, hogy az Isten a' természeti tör­vényeket positiva törvények formájában tette kö­zönségesekké az emberek között. Lehet ugyanis az emberi Nemzetet ólly’ állapotban gondolni, és a’ Szent írás a’ Móses előtt való időt nézeti ve­lünk illyennek, meliybcn az Okosság, ólly’ erőt­len volt, hogy az erköltsi törvényeket, mellye- kct azomban mindesmerni, mind követni kellett, ki nem tudta illendően fejtegetni. Ezen állapot­ban miért nem lehetett volna az Istennek segítsé­gül Jönni az emberi erőtelen okosságnak , és a’ természeti törvényeket Positiva formában tenni esmeretesekké.— De lehet olly állapotban is gon­dolni az Emberi nemzetet, mellyben az erköltsi törvényeknek illendő tekintetben való tartásokért A Krisztus Erholt st» Tulajdonságai. 31

Next

/
Thumbnails
Contents