Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

V

Kiknek, és mikor szabados az Emberölés? 40$

fogságtól is megfosztja. Gál. 5: 2\-Mát. 5:21. Rom. 13: <J. Jók. 2: 11, 1. Pét. 4: 15- 1.* Jel.

21:8* Azornban az Evangéliom nem tsak ezen tulajdonképpen való, és szántszándékos gyilkosságot tiltja meg, hanem a’ haragot, megsértést, edgy szóval mind azt, a’ mi gyökere lehet a’ gyilkosságnak } mert a’ szívnek kell tisztának lenni az illy gonosz Indulattól: és a’ gyilkolás soha e* löl nem jön. Mát. 5: 20 —21. 1. Ján.Q: 15«*

CCXXXIV. §,

Mikor,— és kiknek szabados az Emberölés? — miben külömbözik ez a Gyilkosságtól?—Ellenvetések.

Az Emberőr éskülömbözik a’ Gyilkosságtól;' mert a’ gyilkos roszsz indulattól, és roszsz tzél- tól vezéreltetik: de az Emberölés, mellyröl itt most szóllunk, nem illy kútfőkből származik, és tsak kéntelényégből vitetik végben. — Szabados tehát az Emberölés akkor:

1.) Ha valaki Életünkre törekedne, és bennünket megakarna ölni, ’s nints módunk benne’, hogy a’ gyilkost kikerülhetnénk, és igazságtalan megtámodását elháríthatnánk. Illy elkerülhetetlen szükségben, és a’ magunk élete oltalmazása közben, ha mást megölünk, e’ szabados dolog, Mát. 26: 52. — és akkor e" nem Gyilkosság, hanem Életmentés. Ekkor a’ Polgári Tisztviselőhöz nem folyamodhatom; mert az engem megtá- modó minden polgári társaságon kivül tett enge- met; ekkor hát, ha az megtámadó arra kénszerit engemet, hogy életem megtartásabcli jussomat magam gyakoroljam, és az én gyilkosomat viszsza verjem , ha ez az ö halálával esik is meg, nem vétkezem.

Mondják ugyan , hogy a’ Keresztyéni sze* retet ezen más megölését nem engedné meg. —*,