Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

váns A melly beszédeket reám bíztál, nektek adtam, és azok azt elhitték,— Az Atya pa- rantsolta meg nékem, hogy/- mit szálljak? Le- szállottam Mennyből, hogy tselekedjem nem az én akaratomat ^ hanem annak akaratját, a ki engemet elbotsátott. E” pedig annak

akaratja, hogy minden valaki hiszen a’ E!úí- ban, annak örök élete légy erű Én nem magamtól jöttem, hanem az Atya küldött engemet , miért nem halljátok hát az én beszédemet. És már ezen okból, hogy aJ Krisztus az Isten parantsolatjából tanít $ kívánja tőgy hidje- nek ó néki; sőt azt mondja, hogy a ki ötét megveti, mintha magát az Istent vetné meg, a ki ötét elbotsátotta. Ján. 17/ 8* 8: 42, 43. 12; 49. 6: 38, 40. Luk. 10: 16. És így a'Krisztus Erköltstudományának közönségessé való tételében is maga volt az Isten munkás, és tzélos akaratja volt a’ néki, hogy az, az embereknek hir- dettessékj azért is, ezen tekintetben is Isteni, és Istentől származott a’ Keresztyén Erköltstudo- mány. (a)Ezt azomban nem úgy kell venni, mintha, azon erköltsi Igazságok és Kötelességek, mellye- ket só Krisztus tanított, soha a’Krisztus előtt meg nem lettek vólnaj mert az emberi kötelességek olly' régiek, mint maga az ember, és a’ Krisztus előtt élt Pogány Böltsek. írásiban is lehet szép erköltsi oktatásokra találni, a' minthogy maga a’ Szent írás is azt állítja, hogy özoA, kiknek kijelentések nem volt, természet szerént a Törvényhez illő tselekedeteket tselekedtek, és azok magoknak

A Krisztus Erköltst. Tulajdonságai. 21

(a) Ezen matériában nevezetes Suskindnek ezen kérdésről irt munkája: In welchem Sinne hat Jesus die Göttlichkeit seiner Religions, und Sittenlehre behauptet ?