Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

törvény'eh , nem tsak, hanem azt mondja az írás, hogy az Isten megfizet kinek kinek az ö tsele- kedete szerént, ’Sidónah elösször, azután Görögnek, vagy Pogánynak: úgy de ezt mondani nem lehetne, ha a’ Krisztus előtt élt Pogány, az erköltsi Törvényeket, mellyeket vagy betöltőt, vagy megsértett, nem tudta volna.— A’ tehát, hogy a’ Krisztus Isteni Kijelentés után adta tudtunkra kötelességeinket, ezt teszi: Az Isten a* Krisztus által adta tudtára az emberi Nemzetnek, hogy az Okosság’ Erköltstürvényei az Istennek Törvényei5 minél fogva, azokat ólly tiszteletben tartsák, mint az ö törvényeit, mert kiki elveszi annak jutalmát, a mit é testben tselekeszik jót, a vagy gonoszt.

IX. §.

Ellenvetések. Feleletek.

A’ Krisztus Erköltstudományának Istentől való származása ellen sokan illy nehézségeket tesznek :

1. A’ Krisztus megtsalatkozott abban, vagy megtsalta magát, mikor azt gondolta, hogy azt Isteni kijelentésből veszi, a’ mit tanított: mert ő az erköltsi dolgokat tudhatta az Okosságból is< — De mivel a’ maga megtsalás, és megtsalatko- zás az elmének tisztátalanságából, és zavaros előterjesztéséből származik; a’ Krisztusnál pedig soha senki az erköltsi dolgokra nézve is tisztább értelemmel nem birt: látni való, hogy ö magát meg nem tsalhattaazon állításában, hogy az ő tudománya Istentől származott. O tsudákat tett a’ maga Követtségének, és állításának bebizonyítására j ezeknek végbe vitelében pedig magát meg nem tsalhatta} mert a’ tsudatétel nem a' képzelődés munkája. — E’ mellett, ezen megkülömbözte* tések a’ Krisztus szavaiban: Én tudományom — Isten tudománya , — Én beszédem, Isten beszéd

28 Keresztyén Erhöhst. Bevezetés II. Pi.