Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

annak mindenben ártani kivan , azt betsteleníti , scmpii jó indulatot a’ legkissebb, és a' legigaz- ságossabb dologban is eránta mutatni nem kivan, sőt másokat is arra akar venni, hogy az eránt mindenekben ellenséges indulattal viseltessenek. Ezen Gonoszság Fája felette sok roszsz gyümöl- tsóket terem : mert ennek következése az Érzéketlenség, vagy a’ Léleknek abbeli állapotja, mclly szerént a' más Ember jó, vagy roszsz történetében még tsak érzéssel sem kíván részt venni. — Kegyetlenség , mikor valaki a’ más Ember szérentsétlenségét nem tsak érezni nem akarja, hanem kívánja is azt nyomorultabbá tenni. — Káröröm , vagy az a' gyönyörűség, mellyet a’ roszsz szív, abból merít, hogy más kárt vallott, vagy vallani fog. — Utoljára ennek következése még a’ Boszsziíállás , Személlyuáíogcitás , Üldözés , edgy szóval minden Igazságtalanság , és Szeren* tsétlenség.

hútj'eje pedig az Embergyülülésnek : a* Na^y- ravágyás, Irigység, Gyanakodás, Megtsalattatás, Betsülctkorság , ’s a' t. Mivel annak okáért az Embergyülölésnek kútfeje, és Következései olly rettenetes bűnök, mellyektöl az okosság edgy átal- jában irtódzik, — és mivel nints képtelenebb dolog, mint azt gyűlölni, a’ kit az Isten szeret, és azt utálni, a’ ki velünk edgy természetű az ö teremtései közt) ’s nem is tudjuk ha nem szorulunk é azokra jövendőben, a kiket most gyűlölünk,— mivel útoljára, az Embergyülölés Természet ellen való dolog bennünk, inert az Embergyülölő a’ Természeti jó érzéseket nyomja el magában •, mert tudjuk, hogy mi az Ember eránt természettel sze- retetet érzünk magunkban, nem gyülölséget. Mind ezeket öszvcvévén, világos az Embergyülölésnek tilalmas volta. Azért is kötelességünkben áll ezen utálatos indulatot az Embergyülölést belölünk e404 Ker' liötelességtud. ill. Sz. 1. /?.