Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

és böltsesség, dea’ jó, és roszsz tudomány is egyformán Istentől származottnak mondattathatnékj mert minden megeső dolognak oka az Isten. Mind- azáltal azért, liogy valamelly tsalárd szivü Tanító’ léteiének oka az Isten, mondhatjuk e’ az ö gonoszságra vezető hamis tudományát tulajdonképpen Istentől származottnak lenni? Ezt megengedi az Isten, hogy megessen^ de különös tzéljában soha sem volt az Istennek, hogy azt, a’ mi erköltstelenség, léteíesitni akarja, és kívánja $ mert ez az ö szentségével ellenkezne: és igy ez a’ Kifejezés : Istentől származott a Krisztus Erköltstudománya, azt teszi: az Isten maga különös tzélból akarta, 's munkás volt benne, hogy ez a’ Tudomány, mint ö tőle származott, az emberekkel az ő különös igazgatása alatt közöltessék, és terjesztessék,— és igy mind ezen, mind az első értelemben, tulajdonképpen Isteni, vagy Istentől származott a’ Krisztus Erköltstudománya. De vallyon

II. Tanítja e’ ezt a’Szent írás, hogy a’ Krisztus Erköltstudománnya a’ kitett értelemben Istentől származott volna? Igenis, mind magára a’Tudományra, mind annak közönségessé való tételére nézve.

A’ Tudományra nézve Istentől származott a’ Krisztus Erköltstudománnya j mert világosan igy £zóli arról a’Krisztus: Én magamtól nem szálltam f hanem a ki engemet elbotsátott az A- tya, a parantsolta meg nekem, hogy mit szálljak, és mit mondják. A’ mellyeket én szállók , a mint az Atya mondotta nékem , úgy szállom. — Az én tudományom nem enyim, hanem azé, a' ki engem elbotsátott. Ez a’ beszéd, mellyet hallotok , nem enyim, hanem azé, a ki engem elbotsátott, az Atyáé. Jan.

49? 7: 16—18. ß: 28- Hí 10,24»

A' Krisztus Erköltst. Tulajdonságai. 25