Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

az jó ember! — Jól mondja Kánt (b) hogy Isten nélkül az Erköltsiségnek legtisztább indító okai is haszonvehetetlenekj következésképpen az Atheismus Erköltsiséget nem hozhat élők Hogyha pedig, mint Montesquieu szóll, az A- theismus a' függetlenség szüleménye 5 mert az A- theus azért nem vesz fel Istent, hogy semmi ól- lyan ne legyen, a’ minek gondolatja ötét hatái'ok közzé szorítsa: úgy nem tsak az erköltsi , hanem még a’ polgári Virtusoknak is vége van ott, a* hol az Istentagadás princípiummá lett (c). Mind ezekből tehát a’ következik, hogy a’ Vallás szükséges a" Virtusraj és Istentagadáson a5 Morált é- pitni nem lehet, sem azzal a’ Virtus meg nera állhat.

Mondhatni ugyan, hogy : mikor mi Virtust tselckszünk, eszünkben sints akkor az, hogy van

A' Krisztus Erhältst. Tulajdonságai. 23

(b) Kántnak szavai ezek: Ohne einen Gott, und eine für uns jetzt nicht sichtbare , aber gehoffte Welt, sind die herrlichen Ideen der Sittlichkeit zwar Gegenstände des Beyfalls, und der Bewunderung , aber nicht Triebfedern des Vorsatzes , nnd der Ausübung , weil sie nicht den ganzen Zwek, der einen jeden vernünftigen Wesen natürlich, und durch eben dieselbe reine Vernunft a priori bestimmt, und nothwendig ist, erfüllen. — Kritik der Reinen Vernunft, p. 84o. 841.

(c) A* Erantzia Nemzeti Gyűlés egy nap’forma szerént meghatározta, hogy: Nintsen Isten, vagy: Nem kell Isten,— mert az a’ szabadságnak megszorítására szolgáló gondolat — de más nap megint meghatároztaformaszerént, hogy: Van Isten — és kell lenni Istennek, — mert látták, hogy Isten nélkül tsak egy éjtszaka, és egy nap’ sem lehet eJLenni.— Azomban az Istentagadásból származott polgári erköltstelenségröl ugyan ezen Nemzet -elég bizonyságot tud mondani , emlékeztetvén bennünket azon időkre, a’ midőn a’ Templomok bézárattatván minden erköltstelenségre tágas kapu nyittatott. — így lásd : Cicero de Nat. Deor. 1. 2. — de Leg, 11. 7.1— Solt. 14. 1.