Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

virtusosságát illeti5 valóba az Af heust az ö prim - cipiuma igazi virtusra nem indíthatja, sem abban meg nem tarthatja; ’s igv oz Atheismus minden Virtus nélkül valóvá teszi az embert. Mert a" ki azt hiszi, hogy ezen a’ világon minden tsu- pa történetből és szükségességből esik meg, más élet pedig éppen nem leszsz, — a’ jó vagy roszsz létei is tsak a' fátumnak következése, ’s nints a’ Virtus és boldogság közt legkissebb öszvekötte- tés, és nem is leszsz, hanem minden tsak meg- isaíattatás, és a’ sírnál mindennek vége leszsz: valóban ezen princípiumok mellett tsupa lehetetlenség Virtust gyakorolni, mivel az effélék felöl való elhitetödés tiszteletlenséggel, és indifferen- tismussal sőt békételenkedéssel töltik bé az illy’ embert az Erköltstörvénvek eránt, — ’s ekképpen az Istentagadás minden Morálitást semmivé tesz. Innen tele torokkal kiáltja is a’ História, hogy ott van legnagyobb erköltstelenség, a’ hol a’ Vallás- talanság lábra kap 5 ha pedig Isten nélkül, \állás nélkül lehetnének az emberek virtusosok, ennek e- gészszen másképpen kellenne lenni. Legalább a bizonyos, hogy a’ Vallás sok ezer embereket tett már jóvá, —de hogy az Istentagadás az embereket jóvá tette volna, erről senki semmit nem tud.

— Ezen okból fél is a’ Státus az Atheusoktól, úgy nézvén ezeket, mint a’ Státusok’ felforgatóit 5 mert a’ kinek se Istene, se Vallása, és ennél fogva se Törvénye se Törvényadója nints (mert az Okosság is a’ Törvényhozásban az Istenség gon- dolatjához, mint Kompászhoz úgy igazítja magát)j ugyan mi tartóztatja azt viszsza a’ bűntől ? — sőt tart é az a’ Virtus, és a’ bűn között külömbséget, a’ ki ezen külömbség tévőnek léteiét nem hiszi?

— Az a’ ki a’ legfőbb Szentség léteiét nem szenvedheti : hogy tselekedhetne a’ szentül! í és a’ ki örömmel tagadja, hogy nintsen Isten, lehet e’

22 Keresztyen Erhältst. Be’uezetes ÍJ. R,