Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

boldogithatására igazgathatnám, mivel erre Mindenhatóság kívántatik $ — de Mindentudó, 's oily tökélletes Igazságéi sem vagyok, hogy minden magam szeretete nélküligazán meg tudnám Ítélni, hogy mennyiben voltam én jó, és szent ember, és mennyi jutalom vagy büntetés illet engemetj minekokáért szükségesképpen a’ Valláshoz kell folyamodnom, melly az Istent úgy esmerteti meg vélem , mint Fö Törvényadót, Mindenhatót, Mindentudót, és Igaz Bírót a’ ki, kinek kinek, az ő tselekedete szerént fizet meg azon más életben, mellyet a’ Vallás én velem reményltet. Minthogy tehát az én Rendeltetésemnek egyik ágáról a' tsu- pa okosság magában engemet bizonyossá nem tehet, sem azt reám nézve nem lételesitheti; nékem pedig azt azon kívül, hogy természettel óhajtóm, akarnom is kell, mert az, az én Lelkemnek elólthatatlan kívánsága : tehát a’ Krisztusnak, mint tökélletes Erköltstudomány Tanítójának az Okosság Erköítstudománnyát az én meg nyugta- tásomra, és az Okosságom kívánsága szerént, szükségesképpen a’ Vallással öszve kellett kötni.

2- De a’ maga világra való jövetelének Tzél- ját is tsak azzal érhette el a’ Jézus , hogy az 0- kosság Erköítstudománnyát a' Vallással öszve kötötte. Ugyan is, a’ Krisztus azért jött e' világra, hogy az erköltstelenségben méjjen lesüjjedt emberi nemzettséget megjobbittsa, és megváltsa: úgy de a’ tsupa Okosság Erköltstudománnya, vagy az, ha a’ Krisztus tsak ezt mondta volna: Job- bittsátok meg magatokat, mert ezt kívánja a’ Tselekedtetö Okosság (Practica Ratio ) erre az nem lett volna elégséges 5 mert éppen a' volt a' baj, a’ minn orvosolni kellett, hogy az ember annyira bemerült a’romlottságban, hogy az okosság kötelezp erejének vagy Önnön törvényiévé* ségének nem tudott engedelmeskedni, igy jegyezA' Krisztus Erhältst. Tulajdonságai. 9