Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
zésben van az okosság közönséges parantsolatival, és az Emberi szívben lévő erköltsi érzéssel. 0 a’ kötelességekről, 's azoknak természetekről semmi előre való megfogásokat nem adott, hanem tsak kívánta azoknak betöltését: következésképpen azzal előre fel tette , hogy ö semmit ollyast nem kíván, melly az okossággal ellenkezne. Utoljára, a’ Keresztyén Vallás elein a’ Platonihus, Stoi- kus, Epihnreus és más Filosofusok egyformán bévették a’ Keresztyén Vallást: és így mindenik megesmerte a' Krisztus Erköltstudománnyának az Okossággal való meg egyezését. Sőt a’ mái Keresztyének közt lakó Filosofusok is az ő Erkölts- tudománnyoknak princípiumait a’ Krisztus Er- költstudományában is meg találják: következésképpen a’ Krisztus Erköltstudománnya, az Okosságéval tsalhatatlanúl meg egyez. v- $■ A' Krisztus Erhöltstudomdnnydban az Erhöh tsiség, vagy a Morál, Vallással van öszvekötve. Áz is különös Tzimere a' Krisztus Erköltstudománnyának, hogy abban az Erköltsiség Vah lással van öszve kötve , és ennek igy is kell lenni. Mert bizonyos dolog: 1. Hogy a’ Moral, és a' Vallás ketten tesznek egy Egészszet, és egyik is magában az emberi Rendeltetésnek meg nem felel. Az Erkölts- tudomány ugyan is elöladhatja nékem, hogy mi az én Rendeltetésem ez életben, t. i. a’ Virtusnak gyakorlása, vagy a’ Szent élet: de a’ tsupa Okosság Erköltstudománnya Vallás nélkül, az én Rendeltetésemnek második ága, a’vagy a' Virtust követő, és ahoz mért Boldogság felöl soha engem bizonyossá nem tehetj mert nékem nints hatalmamban , hogy a’ világ kórmánnyát a’ magam 8 Keresztyén Erhöhst. Bevezetés II. R.
