Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

adni, hogy azohat a’ köz nép is megfoghatta, a* tudós elmék pedig elég méjjségre találván annak együgyüségében bámulták azt, és ma is bámulják.

A’ Tudományos Erköltstudomány olly tudományos esmérettel, ’s élességgel készített tellyes jSystemá]a az Erköltstudománynak, mellyben az erköltsiség határa, kútfeje, princípiuma, ’s a* kötelességeknek egész tudománnyá szoros vísgá- lás alá vonattatnak, igazaknak lenni, öszve szőtt font erősségekkel megmutogattatnak, a’ lehető ellenvetések alól felszabadhatnak, és rendben véve Oskolai tanitásbéli móddal adatnak elöl. — Ez, vagy Filosophus, vagy Theologus Erköltstudomány j Amaz abban áll, mikor az okkosság- hól folytatott erköltstudomány tudományos rendben (Systemában) adatik elöl,— a’ Theologus Erköltstudomány pedig a’ Vallási Erköltstudománynak Systemában vett előadása. Ezt a’ kifejezést : Theologus Erköltstudomány, (Theologia moralis) és Erköltsi Theologia (Moralis Theologia) megszokták a’Tudósok külömböztetni, azzal tartván, hogy amabban a5 Vallásonn fundál- tatik az Erköltstudomány, — ebben pedig az O- kosságon.

A’ Theologia Dogmatikától, abban külöm- bozik a’ Theologia Moralis, hogy amaz a’ Hitet e’ pedig a’ Tselekedetet illető tudományt adja elöl. Nem kell pedig a’ kettőt egymástól úgy elválasztani, mint ha már a’ Hitre tartozó Igazságoknak, és igy a Dogmátikának leg kissebb befolyása se volna a’ Jóságtudományra, vagy a Morálra, és magára a’ tselekvörej mert bizonyom san nem mind egy az erkölcsiképen cselekvőre nézve, akár hidjenIstent, Halhatatlanságot, Máséletet, ’s abban való Birói megjutalmaztatást, mel- lyek pedig mind a’ Dogmatikára tartozó igazságok, akár nem. Mivel pedig a’Jóságtudomány, vagya'

6 Keresztyén Erhöhst. Bevezetés. I. E.