Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

karat, és Szív Tudománnyának is (Theologia cor» dis), és az Erköltstudományt igy határozzák meg, hogy az olly oktatás, melly áll a’ Kötelességeknek, és azon indulatnak előadásában mellyel azokat a’ Törvény igazgatása alatt tellyesítenünk kell.

ni. §.

Az Erhölt studomány nah, Nemei, — Keresztyén Erhölt studomány.

Több Erköltsiség Egynél nintsj hanem , annak Eloladása, és az Erköltsiségröl való Értelem sokféle. Minekokáért abból, hogy a5 Stoi- hús a’ Magamegölést Virtusnak tartotta, —Kató pedig a’ szabad személlyek közt való parázna- ságot meg engedte, hogv a’ nős paráznaságot el távoztassa, (a) ’s több illy példákból, mellyeket a’ Keresztyén Vallás, és az okosság megtiltanak, nem a’ következik, hogy minden tartományban, és égallya alatt, más más Erköltsiség volna mert, mint az Isten,— az Okosság, — és a’ mi Rendeltetésünk tsah egy : (b) úgy egy az Erköltsiség is , — hanem a’ következik az illy tselekedetekböl, hogy némelly Embereknek az Erköltsiségröl hijjá- nos, és külömbözö megfogások van, és hogy az Erköltstörvényeket a’ Morál által meg nem szentelt politikával öszve zavarják. — Matériájára nézve tehát az Erköltsiség tsak egy: ellenben Formájára nézve sok féle az Erköltstudomány. —- Külömbözik ez ezen tekintetből:

1. Annak Kútfejére nézve $ mert más a’ Természeti, más a5 Kijelentésből vett Erkölts4 Keresztyén Erhöhst. Bevezetés. L K.

(a} Horatius Sat. L. I. II, v. 3 2 — 84. — By an E- duarcL Geschichte der Wirkungen der verschiedenen Religionen auf die Sittlichkeit, und Glückseligkeit des Menschengeschlechts. Lipsia 1793 old. 83 — 94*

(b) Lindemann Geschichte der Meinungen älterer, und neuerer Völker. T. 4. old. 222.