Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

1(34 Keresztény Közöns. Erkältst. VII. fí.

VII. RÉSZ.

A’ Keresztyéni Virtusról , vagy KeA' Virtus , — Kegyesség, — Szentség kifejt ege* tése.~— Bibliai nevei a' Virtusnak.

Hogy a Törvényt úgy, és olly módon tel- lyesíthesse a’ Lélek mint eddig le írtuk, nagy viadalába kerül az ö néki. Az ember ugyan is testből, és leiekből állvánn, mivel a’ testiség vagy állatiság, sokkal hamarább kifejtödzik bennünk, mint az okosság (a' melly okból neveztetik az embernek állati része a’ Bibliában ó embernek. va«v régi rosznak) tehát a" testiség erőt vesz az okosságon, úgy hogy a’ léleknek bár akaratja vágyán is a jóra , de azt végbe nem viheti Rom. 7: 18. Utóbb tsak ugyan reá esmervén a’ lélek a’ maga méltóságára, elsőségére, és arra való kö- teleztetésére, hogy neki az O embert meg kell öldökölni, az az: a’ testnek erőt vett vétkes kívánságait lassanként semmivé kell tenni,

__ az ujj

embert pedig, azaz: a‘ jó, és tiszta ujj indúla- tokát a’ törvény eránt magunkban fel kell eleve- nítni, ellent áll a’ test kivánságinak. Ez a* testiségnek való ellent állás erőt tesz fel, és készséget arra, kogy a lélek a’ testnek törvényeivel ellenkező törvényeket kövessen, és ez amazon győzc* delmeskedjen. E' szerént a Léleknek azonn Er- költsi Erőssége ("Fortitudo moralis) melly szerént ö a’ testiségnek ellenére akar, és tud tselekedni, és a’vétkes indiaiatokon, ’s hajlandóságokon diadalmaskodván a’ Törvény által parautsoit kötelességet ä Törvény eránt való engedelmességből teljesiti, neveztetik eredetképpen Virtusnak.

LXXV. §.