Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
elmulasztását javasolják. Ezen Okokat fontolás alá veszi az Akarat, és mihelyt ö az okok fontolása közben bizonyos kedvet vagy kedvetlenséget érez magában valami dolog eránt, már többé nem tudja magát megtartoztatni, hogy a’ mi eránt kedvet érzett, azt ne kívánja 5 ellenbenn a' mi eránt kedvetlenséget érzett, azt megvetésre méltónak ne ítélje, s ekképpen a.’ kívánásra vagy nem kívánásra meghatározott Akarat, lételcsiti is az ö maga kívánságát vagy a' tselekedetet végben viszi. , LXVII. g. A’ Krisztus Erhölt s tudom dny ban találtató Indító okokról közönségessen. A’ Krisztus Erköltstudománnyában kétféle Indító okokra találunk, úgymint: Tisztákra, vagy ollyanokra, mellyekben a’ tselekedet jó, vagy roszsz következéseire semmi tekintet sints, és a* mellyek egyedül az okosságból vétettetnek. IVem Tisztákra, vagy ollyanokra, mellyek a’ tselekedet jó vagy roszsz következéseiből határozzák meg az akaratot.— Mind ezek mellett vágynak még az Evangeliombari Vallási Indító okok is, mellyek az Istennek Szentségében, Igazságában Törvényadói, Bírói, és Atyai mivoltában ’s a t. íündál- tatnak, mellyekrői itt sorba tanítunk. . LXVIII. §. A. Tiszta Indító Okok. — Okossági Indító okok. /A’ Krisztus, és az Apostolok élnek tsupán az Ókosságból vett Indító okokkal. Nyilvánságos állítása ugyan is az az Evangeliomnak, hogy aJ jót magáért, és azért kell tselekedni, mert a’Törvény parantsolja, igy szollván ezen tekintetben a’ Krisztus, Ezt, tudni illik, a törvényt tseie10 * Az Indító Okokról es Ösztönökről. 14?
