Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
140 Her. fíözöns. Erköltstudomáriy. FL R. sere semmi tekintet sints. — Nem tiszta índi tó ok az meliy a’ tselekedetnek következéseiből önnön haszonból, félelemből, jiitalom válásból, V a’ t. vétettetik. A’ tiszta Indító ok tehát mindég a T. okosságból magából telik ki, és semmivel, a’ r i neon az okosságból való , meg nem kevertetik .— a’ Nem tiszta Indító ok pedig a’ mi állati természetünkből vétettetik. — Az Indító oknak előterjesztéséből származott azon kedv, vagy kedvetlenség, mellynél fogva az a' tselekvésre reá vétettetik, neveztetik Erköítsi Ösztönnek.— Ösztön pedig liözönségessenn szolvánn az az Ok, melly Kit kit tsak magát, mint egyes subjectu- mot a’ tselekvésre meghatároz. Az Ösztön tehát mindég subjectivum; mert az én lelkem, maga származtatja magának az Indító ok elöter esztc- séből a kedvet, és kedvetlenséget, és a’ tsak en- gemet magamat illet, \s mást nem; de az Indító ok más okos valókkal is köz. Abbann külömbö- zik hát az ínclitó ok az Ösztöntől, hogy amaz mindenre tartozik,—* e’ pedig tsak én reám magános tselekvöre,— amaz mindennek beszéli, e’ tsupán nékem. — Az az állapotja a Léleknek, mikor az Akarat az Inditó októl, és Ösztönöktől meggyözettetvén indúl a’ kötelesség lelyesitésére, neveztetik Indulatnak ("Indoles) a’ meliy Jó vagy Tiszta Indulat akkor, ha az Inditó ok és Ösztön tiszta, és jó volt, az az, mikora’ Törvény maga az Inditó ok, és annak előterjesztése szüli a’ tse- lekedetre való készséget. LXYT. §. Az Akarat megindításának theoriája vagy módja. Az Akarat megindításának módja ez: Az O- kosság eleibe terjeszti az Akaratnak azon okokat, mellyek valamelly dolognak végre hajtását, vagy
