Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Az Erhöhst Jóról, és Húszról*

\

125

én szabadságomtól függ l A’ Törvény vagy por- rantsol valamit, vagy tilt: és így az . én szabad akaratomtól függő erköltsi tselekedcteim vagy Jók, vagy Roszszah. -— Erköltsi jó az, a’mit az Isten' és az okosság’ Törvénnyé parantsol, és végbevitetni kíván. — Erköltsi Roszsz az, a’mit az Isten’, és okosság’ Törvénnyé megtilt. Az erköltsi Jó , és Roszsz kimutatja magát :

1. J A' Gondolatban, és Indúlatban, mert mind a’ Jó mind a’ Pioszsz nem akkor születik, mikor azt mcgtsclekeszszük külsőképpen, hanem mikor az fogantafik az Akaratban. És így a’ tulajdonképpen való Jóság, és Vétkesség, vagy Roszszaság a’ szív belső meghatározásában ’s in- dúlatiban van. Innen az írás is a’ tisztátalan gondolatokat mint vétkeket úgy adja elől Mát. 5,28. Efes. 4- 2Q, 30* Jak. 3: 17. Kimutatja még magát az Erköltsi Jó, és Roszsz.

2) Külső tselekedetben , már az akár beszéddel , akár másképpen megy végben.

Mikor valaki bizonyos tzélra, haszonra, ’s gyönyörűségre való tekintetből tselehszik valami jót, e’ neveztetik Ráoiteles Jónak Bonum Relativum) de a’ melly Feltételesnek is neveztetik azon okból, mivel én azt tsak azzal a’ J élté teilet viszem végben, ha nekem hasznos lesz Mát. 5. 46. 47- Az illy Jót a’ Krisztus átallyában sohof sem szokta ajánlani : mivel ennek végbenvitelé-, vei sokszor erköltstclenség van öszvekötve p. o. Jól tettem ezzeT az emberrel} de olly tzélbólT hogy azt magamhoz édesíthessem , ’s ekképpen az ö titkait, belőle kijótéteményezhessem 5 s őtet, mint velem edgy hivatalra szándékozót megbuktathassam. Ellenben , az Általános Jót ( Bonum Absolutum) egyátaljában kívánja tőlünk a’ Krisztus, az az, az olly jót, melly tsupán a’ Törvény eránt vglp szives engedelmességből, és min-