Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

den idegen tzélra való tekintet nélkül, ’s azért vitetett általam véghez, mert a’ jó. Az illy Jó minden esetben , és minden okos valók előtt Jó­nak marad, s azért neveztetik az Általánosnak. Hlyen Általános Tó p. o. a’ Jó Akarat, jó szív , jó in­dulat, és az a’ tselekedet, melly a’ Törvény te­kintetéből vitetett egyedül végben. Innen inte­nek is bennünket, mind a’ Krisztus, mind az A- postolok, hogy a’ mi változhatatlan , romolha* tatlan és örökké tartó tsak azokra igyekezzünk JMát. 6 : 19* 20 l. Ján-. 2: 15, 17« Ezért van az is , hogy a’ Keresztyén Erköltstudománynak pa- rantsolati Tíerekdeden , és minden feltétel nélkül adattatnak p. o. Legyetek tökélletesek. Szeresd felebarátodat. — Valaki az ö kezet az eke- szarvára veti , és azokra néz, mellyek 0 után­ion vagynak, nem alkalmatos Istennek Or­szágára , az az nem jó Keresztyén az, a’ ki, mi­kor jót akar tsekedni tsak holmi mellesleg való tzélból, nem az eleibe írt Törvény tekintetéből tselekszik. — Valóságos Jó az, mellyben meg van az a’ jóság a’ mi abba gondoltatik. — Tét-> tzö Jó az, mellyben nints meg az a’ jó, a’ melly abba gondoltatik, Lm. f. Az Erköltsi Jó és Roszsz közt Természeti e a líülömbbség — és nem a’ tsupa A'eveié's- benn van é ezen megkülömböztetésnek az oka? Hogy az Erkölísi Jó és Roszsz közt ter­mészeti a’ külömbség, azt a’ Szent írás nyilván, és igen fontos kifejezésekkel tanítja. — Magának ugyan is a' Jézusnak szava szerént. A’ miilyen természeti ellenkezés van a’ setéttség, és a’ Vi­lágosság, — Ördög Országa, és az Isten Or­szága, — a’ Test és a’ Lélek között: éppen olly 124 Tier» Közöns: Erhöltstudomány. IV. H.

Next

/
Thumbnails
Contents