Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
lálja ezen ö vétkében. Hogy a’ Párisi Lakada- lom olly szerentsés mészárlással megeshetett, a’ Históriáknak bizonysági szerént, közönséges áhí- tatosságok is estek azért. Nagyobb bűn a' Vilá- gonn nem lehet a’ Király megölésénél: mert a’ Királyok mint Isten képei, Szentek,— és a’Törvények azoknak sérthetetlenségeket úgy őrzik , mint magát a Státus léteiét: még is ama Ravail- Iák Barát nem érzett azért magában nyúghatat- lanságot, hogy átkozott kezeit az Isten felkente ellen kinyújtotta, és azt megölte. De igaz az is, hogy a’ Keresztyéni Jótselekedettel nints mindég egybekötve a’ Léleknek nyugalma: mert sok Virtussal a’ meg utáitatás, a’ Szegénység és Szeren- tsétlenség van öszvekötve, mellyek az embernek belső Tsendességét megháboritják, mint ez Asá- fonn is igy esett meg, Solt. 73* 2 —14-— U- tollyára, azért sem lehet a’ Léleknek belső nyugodalma fö principium , mert ez egy, ennél elébb való és főbb princípiumot tesz fel. Mert minek- elötte én a’ Léleknek abból származott örömét érzem, hogy az a’ maga kötelességét végben vitte, már az előtt tudnom kellett, hogy mi,a' Kötelesség? Honnan tudtam pedig én azt? A’Boldogság’ princípiumából nem j mert éppen azért leszek boldog, hogy ez vagy amaz Kötelességemet végben vittem 5 és igy a Léleknek nyugodalma előre felteszi, hogy én már jó voltam, mert a’ Lélek nyugodalma tsak következése az én Jóságomnak, és kötelességem tellyesitésének. És igy kellett már előre más princípiumnak lenni, a’ miből megtudtam, hogy: mi a’ Jó? mi a’ Kötelesség? 's mi annak tclyesitésének a’ következése ? III. A' Boldogságot principiumúl felvevők közt, legtöbben a’ mi jó tselekedeteink’ fő princípiumául : az örök, vagy más életbeli Boldog* eágot teszik) e’ szerént a’leszsz & jó tselekedet, a' mi 112 Keresztyén Közöns. Erhöhst. III. K.
