Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
113 a’ mi az én más életbeli Boldogságomat elő rr ozditja, és a miért az Isten ott jutalmat ád. — De e’ sem lehet legfőbb princípiuma a’ Keresztyén Erköltstudománynak, merta’ fő princípiumnak ollyannak kell lenni, mellyből én megtudhassam, hogy mi a’ jó, mi a’ roszsa? de ebből nem tudhatjuk meg, hogy mi a’ jó, mi a* roszsz: mivel sok ember az 6 tselekedetéért örök életet reméli, holott éppen azért nem tarthatna ahoz legkissebb just is, mint p. o. a fellyebb említett Ravaillák az ő Gyilkosságáért, ( a) a’ mi hát illy bizonytalanságban hadgya az embert: az principium nem lehet. E’ mellett, maga az Űr Jézus, és az Apostolok az örök Boldogságot nem úgy teszik fel, mint a' Keresztyén Erköltstudo- mány fő princípiumát, hanem mint a’ jó tseleke- detnek következését. Keressétek úgymond, ci Krisztus, először az Istennek Országát, az az telyesiísétek elébb Keresztyéni Kötelességteket 4 és azután mindenek megadatnak nektek. -— Begy hív mind halálig > néked adom az Életnek koronáját. Ama nemes hartzot méghar• tzoltam ’s a t. végezetre letétetett nékem az É- leinek koronája.-— így Mát. 25' 54^ 35; Sid. 10: 3Ö- Jaii. 5 : 2Q* És igy a’ Krisztus , és az Apostolok az örök Boldogságot a’ Keresztyén Jó tse- lekedetek következesének tartották : de fő prin- cipiumúl azt nem tették) mert a tselckcdet következése magának a’ tselekedetnek fö princípiuma nem lehet, mivel elébb kell jónak lennem, hogy ezen én jóságomnak jó következése lehessen. — Adjuk ezekhez azt is , hogy a’ Krisztus olly Virtust kivan, a mit nem a haszon, es más Az Erholt si Fő Princípiumról. (a.) Ravaillak holtáig azt vallotta : Azt hittem 4h , hogy kedves dolgot tselekszem Isten előtt ha Burkom megölöm. Pétieli Henriássa oldal. 205. Mereszt. JLrköltst. Ü ^
