Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
tsoló Törvény, melly egyátaljában kívánja , hogy meg legyen valami, p. o. Szeresd az ellenségedet is.— Megengedő Törvény, melly szerént az o- kosság valamit se nem tiltván, se nem parantsol- ván szabaddá hagyja az azok közt való választást, és akármellyiket választom, nem vétek vele.— A an e’ azomban illy neme a’ Törvénynek, az azon okból szenvedhet kérdést) mert a’ hol Törvény van, ott az által vagy tiltatik valami, vagy pa- rantsoltatik, és igy Megengedő Törvény nints is,— legalább az illy Törvény, nem az Erköltsi Törvény ek közzé való. , XLII. §. Külömbség az Erköltsi Törvény, Maxima, és Parantsolat között? — Mi a Törvény eránt való tisztelet? Az Erköltsi törvény külömböz a' Maximá- tol: mert a’ Maxima tsak Subjectiva regula, mel- lyet én magam a’ ki tselekszek valamit, köve» tek a’ magam Akaratja meghatározásában: de a Törvény minden emberre egy formán tartozik, és minden a’ szerént köteles tselekcdni. — A’tse- lckvök’ Maximáik kiilömbkülömbj élék : de a’ tse* lckedetet parantsoló vagy tiltó Törvény minden emberre, és minden időben tsak egy.— A’ Törvény azt mondja hogy mit kell tselekedni: a Maxima pedig hogy Én,— mi okból tselekszem valamit.— A Maximák jók vagy nem jók', dea’ Törvény örökké jó.— Akkor leszsz jó a’ tseleke- det, ha én olly Maximák szerént tselekszek, melly ek egyszersmind mindenes Törvények is lehetnek. A’ Parantsolat, és Törvény közt is van külömbség: Rom. 1: 12. mert a' Törvény olly erköltsi tselekedetet igazgató regula, melly szelént kell minőén okos Valók erköltsi tselekedetei()8 Keresztyen Közöns. Erköltst. II. B.
