Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

vény kívánja j már akkor a’ tselekedet is mindég' jó. Ezért betsülte fellyebb az Ur Jézus amaz E- vangyéliomi Özvegynek Fillérkéjét, a’ magokat mutogató gazdagoknak böv alamisnájoknál, mivel ezen két tselekedet’ módja közt, egyedül amazt tartotta jónak, tisztának, vagy tsupán a' Törvény tekintetéből végben vitt tselekedetnek, ezt pedig nem.— E‘ szerént a’ tselekedet erköltsi jósága áll az Akarat' jóságában, a’ szívnek tiszta és já indulatában, a’ tselekvönek a' Törvény betöltésében való készségében, melly ö benne tsupán a’ Törvény eránt való engedelmességből származott. Illy erköltsi jóságot terjeszt az Ur Jézus élőnkben a' Samaritánusnak ama példájában , a’ ki a’ maga vérében fetrengö utazónak sem Vallását sem Nemzetét, sem idővel való háládatosságát nem tekintvén jól tett azzal, engedvén az Isten’ ezen parantsolatjának: Szeressed Felebarátodat. — Ellenben a’ tselekedet erköltsi roszszasága abban áll, midőn az Akarat maga roszsz, és a" tselek- vö a' Törvénynek betöltésére nem a’ Törvény e- ránt való tiszteletből, hanem a’ haszonnak , világi ditsösségnek, és más egyébb illy dolgoknak reményléséből határoztatott, — mikor p. o. nem azért nem hazud valaki, mert a’ Törvény tiltja, hanem azért, hogy mások előtt való hitelét el ne veszejtse. Ekkor az Ember nem magát a’ Törvényt, és a’ jó dolgot szereti, hanem azt a’ miért a’ Törvényt tellyesiti. Az illyen tselekeke- det erköltsiképpen nem jó tselekedet, igy tanítván ezt a’ Jézus Máté 5 : 46. Ha ti fsak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mitsoda jutalmát, veszitek annak, nem de a Fukarok nem ezt mivelik e' í — az az: az a’ szeretet semmire sem érdemes, mellyet valaki tsak azért gyakorol , hogy más őtet viszszaszeresse, a' leg- roszszabb Emberek tselekesznek igy, de a’ KeAz Erköltsiségröl közönségesen. 87