Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

86 Keresztyén Közöns. Erhöhst. I. K.

nak Cactiones physicae , necessariae) ezeket pedig Szabadoknak, Szabadakaratból folyók- nak nevezik,— amazok a’ Testekben, ezek pedig a’ Lélekben mennek véghez, — és valamint azok bizonyos természeti Törvények szerént esnek meg 5 úgy a’ Szabadakaratbéli tselekedetek- nek is bizonyos, és a’ Lélekben lévő Törvények szerént kell végbemenni.

Mikor ollyat tselekszik az Ember, a’ mi az ö szabad akaratjától függött, ezt nevezik közönségessen Erköltsi tselekedeteknek (actio moralis) a" melly mikor a’ Törvénnyel megedgyez Er- költsi Jónak, mikor pedig azzal ellenkezik Erköltsi Kosznak neveztetik. Mikor a’ tseiekedet Erköltsiségét, az az annak Jóságát, vagy Rosz- szaságát akarjuk megítélni, nem tsak magát a tseiekedetet, vagy annak a’ Törvénnyel betű szerént való megedgyezését, vagy meg nem <idgye- zését, hanem kivált a’ tselekvésnek módját, a’ vagy a’ tselekvőnek indúlatját, tzéljait, tseleke- detének kútfejeit, maximáit, okait, mellyeknel fogva a’ tselekedetre határoztatott, kell gondo- lóra vennünk. — Azért, hogy a5 tseiekedet jó matériájára nézve, az az a’ Törvény betű szerént bevan töltve , még a' tseiekedet lehet erköl- tsiképpen roszsz p. o. Imádkozni, matériájára nézve jó tseiekedet, mindazáltal a’ Krisztus a’ Farizeusnak imádságát nem tartotta erköltsiképpen Jónak, mert a’ tselekvés’ módja, vagy az, a’ mi által ö benne az Akarat az imádkozásra határoztatott, tudniillik a’ másoktól való láttatás, nem vólt jó,— a' honnan nem is ö ment el a1 Templomból megigazulva, hanem a.’ Publicánus. Ellenben , ha a’ tselekvés módja, vagy maga az ■Akarat jó, az az, ha az Akarat azt szereti, a’ mit a Törvény kíván, és ez által határoztatik a! tselekvésre, 5s azért tsináll valamit, merta’ Tör-