Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

f

31

mellékes tekintetek bírhattak némellyeket a* kereszt' felvételére, sőt bűnös szándok- és ösztönökből is megtörténhetett; de átalánosan a’ kereszthadakat akár szennyes érdekek-, akár bűnös ösztönnek tulajdonítani, a’ történet tilt,

A’ keresztes had’ eredményeinek alapos megítélésében nem a’ mostani eszmék és helyzet, hanem a’ tizedik ’s következő századok’ polgári ’s vallási állapotja nyújthat biztos vezérfonalat. Szomorú volt a’ keleti kereszténység’ sorsa, aggályteljes idők nehezedtek a’ keresztény ’s müveit Europa’ nemzeteire is. Míg keleten a’ keresztény birodalom és hit’ romjain a‘ félhold igyekezett hatalmát terjeszteni, ’s az elgyengült görög császárok elégtelenek voltak őket visszatartóztatni; azalatt a’ mórok Spanyolhon felől fenyegették a’ keresztény Európát. Kettős veszély emelkedett tehát ellene: egyfelől a’ naponként közeledő ozmánok, másfelől a’Frankhont’s Olaszföldet jármuk alá hajtani sovárgó mórok. Konstantinápoly’ elfoglalásától függött tehát a’ keresztény ’s müveit Europa’ sorsa; ’s igy már nem csak a’ szentföld’ megszabadítása, de magának Európának érdeke és sorsa hívta fel szent harczra a’ keresztényeket, ’s csak így menekülhetett a’ pogány sötétség- ’s járomtól a’ müveit világ. Ha Konstantinápoly a’lOdik században jutott volna török járom alá. talán ezred évre visszalöketik a’ műveltség az egész világon; mert a’ keresztény Europa képezte a’ fénykort, mellynek világítása- vagy elhomályosodásától függött az egész