Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

32

földnek műveltsége. Ben az ujonan bevándorlón népek még alig erősödhettek meg uj lakásukban, ’s nem lévén Europa’ nemzetei közt semmi kapcsolat, soha könnyebben járma alá nem juthatott volna a’ török’ önkényének. E’ szerint midőn a’ keresztesek közvetlenül a’ szent földért onták véröket, közvetve önmagukért ’s Európáért harczoltak; ’s a’ veszélyt épen akkor háríták el tőle, mikor legveszélyesebbé válhatott volna. — Igaz, nagy áldozattal történt ez, de csak illyesmi képes a’vakbuzgalom’ rohamárjának gátot emelni. A’ keresztes háború majd 200 évig tar- tá fen a’ török fegyvereket, ’s ez alatt Europa’ népei időt nyertek nemcsak erejök’ kifejtésére , hanem a’ mórok’ hatalmának megtörésére is; és igy midőn 1453dik évben Konstantinápoly török kézre került, Spanyolország szabadulása’ órájához már már közel volt, következőleg Europa kettős tűz közé nem szorulván, könnyebben megküzdhetett a’ Muhamed valláson alapult török erővel.

Viszály ’s harczi villongás Europa’ népeit távol tartá egymástól,’s hódítási vágyuktól izgattatva egész politikai czélzások a’ szomszéd tartományok’ elfoglalására irányoztatok, a’ nemzeti boldogságra utat, fegyver- ’s véres háborúkban kerestek, nem értvén meg : „hogy minden státus’ jólétének legbiztosb alapja, annak anyagi és szellemi erejének kifejtése.u Nem létezett baráti kapcsolat tehát e’ kor’ népei között, mert egyik a’ másika’ romjain akart emelkedni. A’ kereszt volt az első zászló, melly alatt a’nyugaton