Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
77 tattatott és az egyház- sőt a’polgári életben is sok zajt és háborgást okozott. Baj Miklós volt az első e’ korszakban, ki a' szent malasztnak erejéről hibás véleményt terjesztett. 0 a’ bittudományok’ tanára levéli a’ Lövvi egyetemben nagy tudományossága által a’ spanyol király’ figyelmét magára vonta, kinek megbízásá- sából a’ trienti zsinatban részt vett 1563. Visszatérvén még szorgalmasabban mint annakelötte foglalkozott szent Ágostonnak az Isten’ malasztjáról írt könyveivel. Baj Miklós elragadtatván az Isten’ malasztjának erejét gyengítő iskolai tanárok’ állításainak megczáfolásában, másik szélsőségbe esett, melly szerint ő az emberi akaratnak szabadságát, és a’ jó cselekedetekben a’ szabadakarat’ közrehatását tagadni látszott. Mivel pedig sokan Baj Miklósnak véleményéhez csatolták magukat, a’két fél között olly nagy vitály támadt, bogy V-ik Plus romai pápa könyveit megvizsgáltatván 1567-ben 79 tételeit különféle nevezet alatt kárhoztatta. A’ többször említett tudós férfiú megértvén a’ szent- séges atyának kárhoztató Ítéletét, ritka alázatossággal engedelmeskedett ’s a’ pápa által kárhoztatott állításait maga is kárhozatosnak elismerte sőt kárhoztatta, úgy hogy a’ toleti bíbornok ’s pápai követ látván Bajnak alázatos engedelmességét, felkiáltana: ,.Senki Baj Miklósnál nem tudósabb, nem alázatosabb !u
