Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

16

’s megátalkodás’ hidegségén, sem az állhatatlanok’ ingadozásán meg nem tört buzgósága; ’s nem volt szivének nyugalma, mig az egész népet a’ sötétség- ’s tévelyböl a’világosság’és üdv’útjára nem térítette. Tehát őseink az üdvözítő keresztény egyházijai vezetésének dicsősége legföképen szent Istvánt illeti, és igy a’ hála is, mellynek érzete ma- iglan sem hült ki az igaz és hálás magyarnak kebléből.

Pásztor nélkül a’ nyáj elszéled, és a’ társaság’ kormányzására előjárók kivántatnak. Ez okból István nemcsak az atyja által alapított, de tökéletesen he nem végzett szent-mártoni apátságot felépittette ’s megajándékozta; hanem e’ felett a’ szent Benedek- rend’ számára — mellynek apostoli buzgalma főleg ápolta a’ magyar keresztény hitet ’s egyházat, — több kolostorokat emelt, és javadalmakkal is—ellátta : különösen a’ pécsváradit szent Benedek, Zobor hegyen szent Hypolit, zalait szent Adorján, bakony- bélit szent Móricz5 tiszteletére. Ezen kolostorok mind annyi szövétnekei lettek hazánknak, mert a’ keblükben ápolt férfiak nemcsak az egyház, hanem a1 tudomány’s polgári élet’mezején is mind annyi fény- pontokkint tündöklöttek. — Midőn ekkint az egyház’ kormányzására alkalmas férfiak nem hiányzának, a’ fejedelem az esztergomi érsekséget ’s több püspökséget alapított, ’s méltóságuk ’s hivatásukra szükséges jövedelmekkel is ellátta; mivel pedig igen tudta, hogy Jézus, helytartójának ’s az egyház’ látható fe-