Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

17

jenek Péter utódjait rendelte, ’s hogy a’ keresztény egység’ lánczolatába csak akkint fűződhetik be a’ magyar egyház, ha az egység’ központjához a’ római székhez csatlódik: a’ már kalocsai püspöknek kijelelt Astrik apátot követül Rómába küldötte, hogy ott a’ szentséges atyának az ujonan keletkező egyházra apostoli áldását, az érsek- ’s püspökségek’ megerősítését, ’s fejedelmének királyi koronát kérne. — Második Sylvester ült ekkor Péter’ római székén, ki megértvén Otto császár- ’s Astrikló 1, István’ nagy apostoli buzgalmát, nemcsak kérelmét szívesen teljesítette, de azonfelül, hogy annál teljesebb hatalommal intézhesse a’ magyar egyház’ ügyeit, őt apostoli követ’ tisztével ruházta fel, ’s ennek jeléül kettős kereszt’ jogával diszesitette. ’S innét származik királyaink’ „apostoli czime,í4 mellyet Mária Te- resia idejében XIII.Kelemen pápa megújított’s megerősített. Visszatérvén Astrik, István a’ szent széktől nyert koronával Esztergomban megkoronáztatott lOOOdik évben. Az ajtatos király’ szent buzgalma Hunnia’ határin áthatott, ’s az Isten’ dicsőítésére még külföldön is templomokat építtetett. Rómában az oda zarándokló magyaroknak elfogadására alkalmas házat kápolnával, ’s hogy mindenkor lennének, kik a’ keresztény és müveit világ’ fővárosában az erény- s hittudományban a’ magyarok közöl müveltetnének, tizenkét tagból káptalant alapított. — Mivel pedig e’ korban a’ hívek Jeruzsálembe szoktak utazni Krisztus koporsójának ’s a’ szent helyeknek tiszteletére;

2

Körmöczy, kér. cgyh. tört.