Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

31

sok tanúságát láthatjuk ennek. Némellyel* átaláno- san az egész isteni kinyilatkoztatást, azaz Jézus által hirdetett és mennyből hozott isteni tanítását tagadták. Illyen volt a’ többek közül az angol Shaftesbury gróf, ki az isteni kinyilatkozás’ szükségét tagadta, és állította, hogy a’ mívelt emberi ész ön magától képes vallást alkotni magának és a’ szükséges ismeretekre eljutni. A’ keresztény hitnek néhány kiszemelt igazságaiból szerkezeit vallást elégségesnek állított az ember'rendeltetésének elérésére, és ezen általa természetesnek nevezett vallást úgy tüntette elő, mintha azokatö a’ philosophia’ segítségével találta volna fel. Az Isten’ létét ’s egységét, a’ lélek’ halhatatlanságát, az erkölcs’ jutalmát, a’ bűn’ büntetését, szerinte a’ bölcs és mívelt ész ön magától beláthatja, és így isteni kinyilatkoztatásra nincs szüksége. Feledvén, hogy az Üdvezítö’születése előtt a’ pogányság’ leghíresebb bölcsei ezred-éves küzdelmek között is a’ hit alapjának, az igaz és egy Istennek tiszta ismeretére nem juthattak. A’ nevezett grófot a’ kinyilatkoztatás’ ellenei a’ természetes vallás’alapítójaként tisztelik.

Mások a’ keresztény hit’ isteni eredetének megczáfolhatatlan tanúságait támadták meg, t. i. a’ csudákat és jövendöléseket, sőt az erkölcsi lehetőségét is tagadták azoknak. És azért az evangéliumban olvasható csudatételeknek hitelességétvagy