Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

8

ajtatos czéljait,’s nagyítva feketíti az eszközöket, ’s az emberiség’ jogainak tág leple alatt kárhozatot mond a’ középkor' általa vakbuzgóságnak nevezett ajtatos igyekezetére ; de midőn időt, népek’ jellemét, vad durvaságaikat, emberáldozatjokat, az eleven gyermekek’ ragadozó állatok’ martalékául való kitételeit elfelejtik, vagy legalább színük nemtudni azokat, egyszersmind leleplezik polgári ’s emberi boldogság’ alapköveit megingató elveiket, midőn a’ kereszténység’ terjedésén nem titkolhatván el fájdalmukat, ’s ezt nyíltan fel nem fedezhetvén, a’ lelkis- meret’ jogüriigyével burkolják be. — A’ részrehajlóban történetiró mérlegbe vet minden körülményeket, behelyezi magát a’ kor’ eszmevilágába, ’s a’ gyarlóságot ’s hibát erénykint nem magasztalja, de kiméivé vallja be azokat, ’s okul felettük, hogy öt hasonló botlásra balulértett kötelesség’ érzete vagy ajtatos buzgalma túl ne ragadja!

A’ IX. században kezdették elhagyni a’ dánok bálványaik’ oltárait, és Jézus’ szent nevében az igaz Istent imádni. Királyi herczegek’ meghasonlásából származott erre az alkalom. Harald elvesztett atyai trónja után vágyván, Lajos franczia király’ segítségéért esengett. Lajos’ birodalmában a’keresztény hit’ tanait is megizlelte, ’s igazságától áthatva, eltökélte magában a’ keresztény hitnek Dániábani terjesztését, ha trónját visszanyerendi. A’pápa’engedelmével Eb- bo érsek és Halityar püspök hirdette a’ dánoknak az evangéliumot,’s miután 826dik évben Harald család