Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

9

jával együtt megkereszteltetett, példáját sokan követték. Azonban ősei’hitét és megszokott isteneit csak lassankint hagyta el a’ nagy tömeg, és igy csak később nagy Kamit király alatt gyökeresedett meg erősebben a’ keresztény hit. — Hakó Norvégia’ királya 935dik, Erik Svédhon’ fejedelme pedig lOOSdik évben tanulta meg, hogy nincs más név az ég alatt, mellyben üdvezülni lehessen, mint Jézus’ szent neve. Királyait követte a’nép. Norvégiából Island- és Grön- landba ültették át az apostoli buzgóságu férfiak az evangéliumi magot.

A’ szláv népekre boldogító volt a’ IX. és X. század, mert részesei lettek ezekbeír a’ Jézus által mennyből hozott hit’ malasztjainak. Bolgárok, morvák, csehek és lengyelek tértek át a’ keresztény egyházba, ’s ott, hol még kevéssel előbb a’ sötétség és babona-sziilte tévely’ homálya nehezedett a’ hamis istenek’ imádóinak lelki szemeire: e’ századokban az evangéliumi derű szétoszlatta a’ lelki vakságot. Midőn ennyi népek’megtérésén ajtatos örömérzésekben mereng a’ történetiró, hálástisztelet’ emlékében tűn fel előtte szent Method és Cyril, kiket apostolkodásuk tön nevezetesekké a’ történet’ könyvében, ’s kiknek sikerült a’szláv népeket szelidebb erkölcsökre vezetni a’keresztény hit által. —Az oroszok először a’ IX. század’ közepén jelennek meg a’ keresztény hit’ és egyház’ történetlapjain. Már ugyan 871- dik évben az oroszoknak püspökük volt, de még a’ nagyobb rész pogány maradt. 953banO/</a nagyher-