Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

46

keket, hanem az Isten- ’s mennyei atyánknak véghetlen tökéletességét állítja legfőbb ösztönül a’ jóra: „legyetek azért ti tökéletesek, mert a’ ti mennyei atyátok is tökéletes.“ E’ mellett az isteni szeretetnek megfoghatatlan példáját hozza hathatósabb indokul: „úgy szerette Isten e’ világot, hogy az ő egyetlen egy fiát adná: hogy minden, ki benne hiszen, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ Végre nem hagyta érintetlenül azon ösztönöket is, mik szivünkbe oltvák, ’s mellyek nélkül az erény’ tövises pályáján könnyű a’ csüggedés: az erény’ jutalmát, az örökké tartandó boldogságot a’ mennyek’ országában.

A’ modor, mellyel Jézus tanítását előadta, egészen különbözik az egyéb vallás’, vagy bölcselkedés’ újabb rendszereinek alapítóitól. Előadása ment minden keresett dagálytól, értelmet zavaró rejtélyes szójárásoktól, mesterkélt műszavak’ fátyolaitól, mikkel az emberi bölcsek gyarlóságukat takargatják, ’s az együgyüket ámítani, magok körül mély tudomány’ ’s fellengzőbb ész’ nimbusát terjeszteni szokták. — Jézus’ egész tanítása’ rendszerén, bizonyos keresetlen, ’s mégis igen természetes harmonia ömlik el. Mindenekben hallgatóinak szükségei- ’s műveltségéhez bocsátkozik le, majd egyszerűen oktat, majd a’