Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

148

sitis püspök’ szilárd jellemét, ’s tudta, hogy tévta- nainak terjesztésére mezőt nem engedend Jézus’ igaz hívei közt, császári parancsot eszközlött ki, mellynélfogva kegyelemvesztés és számkivetés’ fenyegetőzése mellett parancsolta Constantin császár Athanasiusnak, hogy Ariust fogadja be. De ki az Istent jobban félte, mint a’ fejedelmi bo- szút; ki az igazságot inkább tisztelte, mint a’császár’ kegyelmét; ki számkivettetni készebb volt, hogysem híveinek tiszte megszentségtelenitésével botrányul szolgálni: Ariust be nein fogadta, Istennek engedelmeskedvén inkább, mint embereknek! — Engesztelhetetlen boszút forralt ezért Arius és hívei a’ püspök ellen, ’s innét magyarázhatni ama sok, egész a’ szemtelenségig vitt ármánykodást, mellyel üldözték őtet. — A’ császárnak panaszt tőnek ellene, hogy a’ fejedelmi parancsnak nem engedett, ’s igy felségsértési bűnnel vádolák. — De Athanasius igazolta cselekvését, ’s a’ reá- ja hárított vádat erőteljesen megczáfolta. Azonban a’ meggyökerezett boszu’ szomja, ha édes szenvedéllyé vált, kiolthatatlan, miglen áldozatul nem esik a’ boszu’ tárgya, hacsak előbb fel nem emészti az ezt tápláló keblet. — Mindenhol követte Athanasiust Arius és barátinak üldözése; nem találhatván pedig sem élete, sem tanítása , sem kormányzása ellen alapos vádakat, rágalom-