Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

139

összegyülekeziek és zsinatot tartottak ezen vallási kérdés1 eldöntésére, noha egyenként is — mintsz. Lélektől ihletett apostolok — elhatározhatták volna. Bizonyára egyéb czéljok nem volt, mint ösvényt mutatni, hogy miként ők, úgy utódjaik is, ha az egyház és hívek1 szükségei és közügyei úgy kívánnák, gyűljenek össze, és zsinatokban intézzék el, a’hit és egyház közdolgait. A’ zsinat tehát nem egyéb, mint az egyház1 kormányzói ’s tanitóinak ’s kik arra jogositvák, olly czélból szerkezeit gyülekezete, hogy ott a1 vallási ügyeket a1 Jézustól nyert hatalmuknál fogva a1 hívek lelki üdvére elintézzék. — A’ zsinatok, ha az egész tanító anyaszentegyházat képviselik, közönséges egyházi gyülekezeteknek —, ha pedig nem az egész anyaszentegyházból, hanem annak csak bizonyos részeiből gyűlt egybe, úgy részleteseknek neveztetnek. A1 közönséges zsinatok , mivel az egész egyházat képviselik, hit és erkölcsbeli határozataikban csalhatatlanok. ’S azért a1 katholika egyház attól, mit közönséges zsinatok egyszer hit és erkölcsöt illetőleg elhatároztak, soha el nem tért, sem annál más szabályt nem ismert. És azért azokat , kik a’ közönséges zsinat1 csalhatatlan Ítéleteiben meg nem nyugodtak, a1 hívek1 egységéből mindaddig kizárta, miglen el nem fogadták határozatit. — A1 részletes zsinatoknak ugyan illy hatalmat nem tu-