Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

140

lajdomt, de azért az ezekben hozott törvények és szabályok iránt az illető alattvalók tisztelettel és engedelmességgel viseltetni tartoztak.

A’ kereszténység’ első korszakában a’ Jeruzsálemben tartott apostoli zsinaton kívül, a’ már elterjedt hívek’ egyházának közönséges gyülekezete nem lehetett, az üldözések’ mostoha körülményei miatt. Egy helyre annyi főpásztorok egy- begyülését a’ pogányok bizonyos alkalom és ürügyül használták volna csak kegyetlenkedésekre; de nem is mutatkozott ennek szüksége, mert a’ keletkezett tévtanok és szakadások között a’ hit egysége könnyen megőriztetett az elterjedt egyház’ intézkedései által is. Az első zsinat tehát, melly az egész egyházat képviselte, csak a’ megnyert béke után tartathatott, mellyet az arianusok’ zavargásai ’s tévtanainak megszüntetésére mgy Constantin császár Sylvester pápa’ megegyezésével Nicaea városában 325-ik évben összehívott. — Legszebb ünnepei közé számittathatik ez a’ keresztény egyháznak, mert háromszázados kínos üldözés és szenvedések után most először gyűlhettek egybe az egész világra elterjedett egyház’ püspökei és képviselői! A’ legtávolabb tartományokból sereglettek mintegy 318-an Nicaeába a’püspökök, nyelv, szokás, éghajlat, viselet által sokféleképen elkülö- nözvék bár, de hit és lélekben, t. i. Jézusban egy