Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

138

galom, oily kegylet lelkesité az első hiveket, hogy a’ mai meghidegült nemzedék’ szemüvegein nézve, alig hihetnők, mi nagy hatása van az élő hitnek az igazán hívők’ szivébe.

Tehát templomok’ helyét — mig t. i. illyeket épitni a’ kedvezőbb idő megengedte — magán hajlékok foglalták el, ’s oda gyülekeztek, hol elég alkalmas ’s tágas hely kínálkozott az isteni tisztelet’ végzésére. Az üldözés’ napjaiban pedig ott jöttek össze, hová félelem nélkül mehettek ; többször pincze, istálló, barlang, temető ’s kripta Ion az isteni tisztelet’ helye. A’ II-d. század’ vége felé azonban már templomaik, vagy legalább kápolnáik voltak a’ keresztényeknek, de ezeket ismét lerontotta a’ pogányok’ dühössége.

Mi az isteni tiszteletet közelebbről illeti, még az apostolok’ éltében, ’s igy mindenkor lényeges ’s fő részét tette a’ szent Mise áldozat, mellyet a’ fölszentelt püspök, vagy pap, Jézus szent testében és vérében a’ kenyér’ és bor' színe alatt bemutatott.

Egybegyülvén ajtatosságra, mindenek előtt az ó testamentom, ’s az apostolok’ könyveiből az ünnephez alkalmazott fejezetek olvastattak fel, sőt néha egyéb sz. atyák’ iratai is olvastattak, mellyekben vagy a’ hit’ ágazatai bővebben felvi- lágosittattak. vagy az erény’ szabályai magyaráz