Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

74 Egyházi s jogi tudományok rokona a történet, melly nemcsak fiz Arpádi s vegyes házi időben, de le korunkig is jobbára az egyház kezein forgott. Mit sem tudnánk eleink történetiből, ha jeles egy­háziak föl nem jegyzik vala az ősök élj övét ét, diadalit, s minden sors adta viszontagságit, s át nem szállítják a késő ivadékra drága de fáj­dalom! kevés és rövid emlékeiket: mert fegyvert forgató eleink toll- vezetéssel nem gondoltak. Es mind e helyt, mint több más tárgyak­nál kisérő mellékgondolatul mindenkor az álljon, mikint mégcsak kevés emlék aknáztatott a régiség lapjaiból eddigien föl s úgy szólván naponkint várható valamelly régi műnek uj meg uj szerencsés fölfedezése. — A középkor történetirati modorá- bant Írtak honunk emlékirói is: náluk ennél fogva classicus befe­jezettséget, a tárgynak objectiv kezeltetését, a különfélének egy öszvehangzó egészül idomitását (mi az ó földközi tengerpartiak histo- riographiáját annyira jellemzi) hiába keresnénk. Roppant halmaza szálhatott a magyar nép ajkaira a régi hösregék — hagyományok, s daloknak, mikre mint történeteik kútfejeire hivatkoznak Béla király jegyzője, Kéz a, Thuróczystb. — Szent István alatt vagy ké­véssé később holta után készülhetett a legenda S. Stephani regis, (melly nevet természetesen csak későbben nyerhető), hol a várnépek tartozékai, jogai s javai foglaltattak, a székes fejérvári szentház levél­tárában az anjoui királykorig őrözve '). Ezen legelső kútfején történetünknek, meg szent 1st v á n két tör­vény könyvén kívül, mik egyházi szerkezvények voltak, nevezetes ') God. dipl. 7. t, 108 s köv. Lajos lev. fejérvári káptalanhoz: „praecipimus, quatenus in legenda S. Regis Stephani hoc in quantis locis in Regno no­stro nohiles Jobbagyones et populi Castri Craco vocati residentiam fa­cere debent et in quali libertate existunt, requirere debeatis et prout rescieritis, nobis per exhibitorem praesentium ad fidelitatem vestram in literis vestris nunciare debeatis/4 Datum Budae Sabbatho proxime ante quindenas S. Michaelis Archangeli An. D. Millesimo Tercentesimo quadragesimo nono. — Nos igitur praecepto Vestrae sublimitatis liben­ter obtemperassemus, ut tenemur de jure et de facto, libertatem Joba- gionuin et populorum praedicti Castri Craco vocati Legenda Sancti Ste­phani Regis Contentam pro eisdem Jobagionibus et populis libenter quaesivissemus et inventam in nostris literis Vestrae Majestati trasmisis- semus, sed dietam legendam Serenissimus Princeps Genitor vester Dnus Karolus eadem gratia quondam Inclitus RexHungariae piae et felicis recor­dationis adseitum omnium uostrorum tempore Johannis quondam Custodis de sacristia interiori excipiendo adWisegrád fecit deportari: ideo eandem requirere non valuimus. Datum feria VI. proxima post festum undecim Mille Virginum Anno Domini supradicto. — Vesd öszve Cod. dipl. 9.2. 787 s köv. Győri kápt. levele , hol Willerm pannonhalmi apát a somo­gyiak ellen tizedjogát védelmezi Legendából. Cum igitur jura Ecclesiae ipsorum defendere, et tueri voluerit, et tendant salubriter Deo propiti­ante , toto suo nisu et conamine, sicut eis necessario incumbit, et quia ad hoc legenda Sancti Stephani Regis authentica et approbata per Summos Rnos Pofices sit supreme necessaria stb.

Next

/
Thumbnails
Contents