Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

75

szent Gellérd életirója , alkalmasint amaz (oktatók keresésében Fejérvárra küldött) Walther, Czech szerint valószínű, hogy vagy született magyar volt, vagy legalább állandóul Magyarországban lakott, mivel olly részleti körülményeket említ és általában olly tökélyes helyismeretet mutat, miilyent idegenről fel nem tehetni. Elbeszélése egyszerű és kellemes; latinsága az akkori időkhöz képest elég csinos.

Maurus előbb apát, utóbb 1036-tól 1070-kig pécsi püspök, szent Zoerard és szent Benedek martyr életét irta. Eredetére magyar volt, tudományos képzését pedig a szent mártoni monostorban nyeré, hol mint 15 éves tanuló ifjúnak az ott megfordult Zoc- rar dot személyesen láthatni alkalma volt ').

Ide tartozik ama mintegy nyolcz ezer oklevél, melly az árpád — anjoui uralkodás alatt egyháziak által íratva szintannyi dicső csillag a magyar múltnak éjjeli egén. — Kálmán parancsolatjára irta Hartvik püspök szent István életét, szent Imréét is hihetőleg. Timon őt bosnya püspöknek tartja 2). Lehetett ama Hartvik ratisbonai püspök is, ki Y. Henrik társa az 1108-ki magyar hadjáráson, egyike volt a tanuknak, kik előtt Henrik a bambergi egyháznak Vichbachot adta Posonyban 3). Mindez bizonytalan: bizonyos az, mikép munkája mind belső elrendezése, mind világos és érthető előadása, úgy csinos Írásmódjára nézve méltán remeknek mon- dathatik. Hitelessége is minden kérdésen túli; mit a többi egy vagy közelkoru Írókkal öszvehangzásán fölül az is bizonyít hogy munkája még a pápáktól is helybenhagyatott , már a hajdankorban legnagyobb tekintetben álla és ereklye gyanánt több hiteles helyen őriztetettir Czech 4). Következik szent Gellérd rövidebb életiratának szerzője, benedeki szerzetes ; szent László életirója stb. mind névtelenek.

Alberich törvénygyüjtő s fordító után jön II. Bé 1 án ak névtelen jegyzője, ki tanuló korában Dare3 phrygius s mások után Trója veszedelmét irá. Ez alkalmasint Péter budai prépost vala , ugyan az, ki 1142-ki s más oklevelén aláírva áll. Barátja „vir venerabilis et arte literalis scientiae imbutus“ Miklós „regiae capellae praesidens“ 1148; iskolatársak. Leginkább utal Péterre az, mit (cap. 50) Árpádról mond, ki a murai kor ontok határait pusztitá, a tájat élvévé ,,et usque hodiernum diem adjuvante Domino potenter ac pacifice posteritas eorum detinet;“ 1161-ben. G e j z a alatt ama birtokot petavi Fridrik kezdé csipdesni s III. István há- borúlásiban honunktól el is szakasztá; világos, mikóp III. vagy IV. Béla alatt a névtelen ollyanokat nem írhatott volna 5).

') Czech iMagyar Acad. Évkönyv. 2, 230. — Czwittinger 252. '-) Horányi Men. Hung. 1. 398.

*) Cod. dipl. 2, 51 s köv.

4) Id. helyen 231 lap.

5j Vesd öszve Cod. dipl. 2 , 101 lap.