Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
37 A nemességnek érzelmi s fogalmiban munkába vett művelését gyakorolták a templomos, keresztes (rhodusi)és német szerzetes lovagok, kik a benső lelkijámborság, feddhetlen élet, nemesített erkölcsök s lovagi büszke cselekvények által emelék a büszke magyar nemesben a gondolatot, az önérzetet, képezhetők a szívet. Szigorúan tárták meg szabályukat a lovagok. Például a köz asztalnál parancsolt hallgatástól, sok vendégök kedvéért csak 1252-ben oldattak föl a keresztesek, Re mb áld nagymester kérelmére: és IV Incze csak azokat oldá föl, kik a vendégekhöz közel ülnének '). Gyakorta találtatott olly szerzetes vagy plébános, ki urának, keresztelő Jánoskint, mondá meg az igazságot, ezúttal az igazság őre , számos jóténynek szerzője lehetvén. Mert az embernek gyakran csak megmagyarázni is a dolgot elég arra, hogy megkezdve bár a rosszat, de jobbra megtanítva, folytatásától elálljon. Hasonlót olvasunk szent Mar g i tr ól, mint maga IV. Béla a főurak előtt több Ízben nyilatkozott, mikint: „eutet az eu leyánya zent Margit azzon azon kéry , hogy Istennec egyházát az eu országában ne hadnáya megnyomorodny avagy megnyomoréhtany kemény feyedelmeknek vitézeknek myatta és hogy zegényeket, euzvegyeket, árvákat és illyenféle nevolyásságos zemélyeket oltalmazna és sokakban meghallgattatyk vala zent Margyt azzon az eu atyáiul Béla ki- ráltul és atyafyaytul, mert az eu életynek nyilván való zentségeért alég hogy valaky az eu atyafyay kezzeul soha az eu akaratya ellen teut volna az ideuben 2).“ Az embernek átaljában, különösen pedig a magyar embernek kedélye az erkölcsi jóság és szépség iránt igen fogékony; ő illyent mindjárt észrevesz s látásán tiszteletre, utánzatra gyúl. Alig tisztelte valamelly nemzet forróbb s büszkébb ragaszkodással s kegyelettel szentjeit, mint szent Istvánját, Imréjét, Lás z lóját, Géllé rt- jét, Erzsébetét stb. a magyar. Sajátságos önérzettel s büszke vonatkozással néztek e szent hölgyre, legtávolabb korokban is jámbor unokái. Leánya Getrud aldenburgi apáczafő, Sófia liassi s brabanti herczegasszony 1263-ban, Henrik hassi herczeg 1295-ben, Matild Falkenstein Fülöp neje Münzenberg asszonya 1323, Eberstein János mainzi kanonok 1387ben 3) szintúgy mint magyar királyházi vérei s honsorsosai is hasonlókép cselekedének; például Farkas és Dávid mesterek, szent Erzsébet kísérői Thüringbe fáradalmaik jutalmául csak arra kérték Béla királyt 1244-ben, miszerint jószágukon sz. Erzsébet tiszteletére templomot emelhessenek 4). ») Cod. dipl. 4. 2, 127. 2) Szent Margit élete Pray kiad. 284 lapon. J) Cod. dipl. 7. 1, 320 s köv. *) IV. Béla oklevele Pray vita S. Elisabeth 23 lapon.
