Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

38 d) Bálványosok, hittévesztök elleni küzdelem. Foglalat: Foganatlau eröködése a pogányságnak idegenek s keresz­tények ellen; Kupa, Gyula, Ohtum. Magyar keresztény fö- urak; vallásra, egyházra vonatkozó pogány szokásokat, büvészetet tiltó törvények. Apogány nemzeti párt Péter, I.Endre, I. Béla korában. Szent László törvénye, Lörincz zsinata a pogány szokások ellen. Beköltözött pogánynépek: besenyek, kunok. A történet tanítása pogány szomszéd né­pekre nézve. Robert érsek kun keresztelése. Más pogány ok. E tárgynak vallási, polgári s nemzeti oldala. Görög szakadály külföldön s a honban. Bánff y Lukács; NagyLajas. — Patare- nok eredete; Kulin bán; Henrik, Fridrik császárok rendeleti ellenök; Hederváry Saul, János kai. érsekek; ferenczi és domonkosi téritök Bosniában. Ugolin kalocsai érsek Szerém egy­ház alapitója. Benedek kai. érsek kereszthada a patarenok ellen. Peregrin püspök térítései. A magyar nép megóvatása a hittévesz- tök házasságitól. — Az ostorozok magyar határon. — Az em­beri nem igazi művelődésének szabályát nyujtá a Gond­viselés, őrzi a cath. egyház. — H uszi mozgalmak. Túlsúlyért birkózó elemek tusájából, a víz ét tűz küzdelmeiből kialakult a föld, melly tagadás szelleme idomítja is folyvást. Es az anyag elemei azon képletben is, mellyet emberré lelkesített az Ur, megtartáb, s minduntalan nyilvánítják ütközékeny hajlamukat. — A sza­badságszerető, nyers magyar nemzetben számosán találkoztak, kik az ősi pogány hit elhagyását ellenezték s kivált az azt behozott ide­genek kihajtására vagy leölésére törekedtek; a hosszú fegyvernyug­vás s veszteglő honülés legtöbbeket bánta, leginkább azokat, kiknek még az egy két évtized előtt összeböngészett zsíros zsákmány ize szá­jokban vala. Azért az egyház Magyarországon sem számolt, de nem is tapasztalt különböző sorsot, mint más népeknél, hová hithirde- tőleg járult. Legelső támadás az idegen nép s hite ellen körülbelől szent István koronázása előtt történt, mint önmaga említi pannonhalmi alapítványában '). De az erőködés apogány korszakot a keresztény tanítmány irányá­ban visszaigézhetni, nagyobb eredményre a magyart nem vezetheté, mint millyeDre vezeté Maximin imperatort,midőn a roskadó sokiste- nüség gyámolaul keresztény vallásformákat rendele meg, vagy Juli­ánt, ki az oktatás tilalmával akarta eltörülni a christianismust. Sem amaz első mozgalom, sem amásodik, Kupa somogyi főurnak, meg Gyula erdélyi, Ohtum temesi vajdának fegyveres támadása birta megállítani gyors haladásában a keresztség vételét. A fő urak, kiknek segédkezése és szilárd védül állása mellett szent István s az egyház a kereszt győzelmét kivívta, királyi *) *) God. dipl. 1, 281.

Next

/
Thumbnails
Contents