Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
114 irányában ő egyedül ellent állam nem fog! Hosszú vádiratban kellett magát igazolnia. Széchenyi György 1671-ki april 12-kén ezt irta Leopold királynak: ,,Legalázatosb kérelemmel járulok Fülségedhöz, miszeriul a minapi adórendeletet, inig hív tanácsosai eziránti véleményét meg nem tudja, felfüggeszteni méltozlassék: különben e szerencsétlen országban jajszó fog fakadni s ég felé emelkedni keze és bosszút kiáltó szózata számtalan árvának és özvegynek olly veszélyes rendeletek szerzői ellen, meglevőn győződve, bogy azok királyi Fölségedlől nem eredhettek. A magyar nemzetnek érdemei Austria iránt nem csekélyek. Tudva lévő dolog, ennek biztos léte mellett mennyi vért onta már. Még ma is égettetnck, vágatnak, ölelnek a magyarok; mig a szomszéd nemzetek ellenségmenten békét élveznek, amazok mintegy első sorosak állják ki a csatát a többi helyett is. Pártütők 1. Ferdinand és Miksa idejében is voltak és érdem szerint bün- hödtenek. Bűnhődjenek most is, valakik megérdemlik. Azonban mennyire igazságos? ha kevesek vétségéért az egész nemzetnek bűnhődnie kell, ítélje meg Felséged, bölcsesége szerint.-------A Török soha sem nyugvandik.— — Hogy fogják onthatni vérüket a haza védelmében, kik béke korában mindenüktől megfosztatnak? Akadoz a nyelvem, midőn ezt mondom: remeg a kezem s kényekben ázom, midőm ezt irom. Mert előre látom már, hány bajok seregét vonandja a jelen adózat rendszere maga után“ — — A k i - rály veleszületett jószívűségénél fogva csak jót akara ; de tanácsosai nem minden részben jó s alkalmas eszközöket javasiának. A dolog valódi állapotáról s a jelen bajhelyzetnek legalkalmasb megigézlietéséről a király már egyszer magyar főpaptól is akart tudósítatni: mit Gubasóczy válaszában el is ért. Sigmond, Lajos, Corvin s főleg II. Ferdinand királyok példáit hozta elő, kik bántalmak feledésével, királyi kegyelmezéssel s mi a dolog veleje, kíméletes bánásmóddal, országos kiváltságok s nemesi szabadalmak óvatásával magokhoz lánczolák a magyar nemzetet és győzelmeket vívtak ki, mellyekre tapsolt örömében a világ. A törödelmes halandó bűneit Isten megbocsátja s megbarátkozik vele a nélkül, hogy isteni fönsé- gén csorba ejtetnék: a föld királyai sem vesztenek méltóságukból, ha Istennek kegyelméből uralkodván, példájára a kegyelemkereső iránt engesz- telékenyek. — MosL már késedelmezni sem szabad: kapu előtt már a veszély. Az ellenség télben sem henyél. Az ottoman hold éjjel támad, hogy elfojthassa a keresztényeket. A Gallus hasonlag virraszl és szövetségeseket keres. Mindenik önmagáról gondoskodik. Mert a kereszténységnek utolsó védfala vészben forog, mellynek omlásával az ellenség hadai előtt minden nyitva áll.“ Az 1678-ki posonyi gyűlésen örök emlékzelre méltó jelenet volt látható. Elnöke II ocher János udvari cancellár vala; megjelentek nemzetünk fájdalomnyomta atyjai, a hős Pálfy Pál, Pálfy Miklós Posony megyei ispán, F o r g á c h Á d á m országbírói, E r d ő d y Miklós báni hely- lyettes, Erdődy Imre tárnok, Draskovich János udvari marsai, Zichy István koronaőr, az öreg köszvényes "Batthyányi Kristóf; egyházi rendből a tiszteletes öreg Szelepcsényi prímás, Széchenyi György,
